Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Az aradi és temesvári zsidó hitközségek levéltárai
306 Kovách Géza Historiográfiai írások véltárba (99. számú csomó), valamint a nagylaki, kürtösi, borosjenői, pécskai körzetek 1886-1942 közötti 5 kötetnyi jegyzőkönyvi anyagát. Az aradi zsidó népközösség életében az 1948-as esztendő sorsforduló, ugyanis ekkor szüntették meg az összes zsidó intézményt: a tanügyi reformmal az iskolát, az államosításokkal pedig az árvaházat, kórházat, öregek otthonát, a zsidó nőszövetséget stb. Megmaradt továbbra is a temetkezési egylet és a népkonyha. Sajnos az 1977-es népszámlálás statisztikája már nem ad tájékoztatást sem vallási, sem nemzetiségi, sem anyanyelvi tekintetben. A hitközség nyilvántartásából azonban nyomon követhető a zsidóság folyamatos kivándorlása s az otthonmaradottak kiöregedése, olyannyira, hogy ma már számuk 600 alá apadt. Pontos kivándorlási statisztikával a levéltár nem rendelkezik, mert ez ekkor már kimondottan a belügyi szervekre tartozott. A temesvári zsidó levéltár iratállománya gazdagabb az aradinál, de keletkezése valamivel későbbi, korai anyaga is szegényesebb. Ennek magyarázatát a sajátságos bánáti viszonyokban kell keresnünk. Temesvár s az egész Bánát csak az 1716-1718-as török háború után került Bécs uralma, illetve osztrák katonai igazgatás alá. Maga a város is több részből állt (Vár, Gyárváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Mehála). Következésképpen a zsidó közösségek is eszerint alakultak ki. Másfelől származás és rítus szerint is megoszlottak. Míg az aradi zsidóság kezdetben csak Cseh- és Morvaországból, majd később főleg Galíciából vándorolt be (Askenazy), Temesvárt már a török időkben is sok zsidó család telepedett meg. Ezek voltak a szefarditák (spanyol zsidók), akik dél felől vándoroltak be. A legrégibb temesvári szefardita Assael Azriel chirurgus 1636-ban halt meg. 1716-ban a vár átadásakor 12 spanyol zsidó család élt Temesvárt. Mercy kormányzósága alatt 100 forint türelmi adót fizettek. Ez az összeg persze folyamatosan nőtt, s 1728-ban a türelmi adót Menczer Farkas vette bérbe évi 700 forintért. A XVIII. századból származó névjegyzékek és egyéb adatok szerint 1755-ben 23, 1772-ben 53, 1776-ban pedig 76 család lakott a városban. A XVIII. század vége felé a Temesvárra bevándorló zsidók már az osztrák tartományokból, főleg Morvaországból és Galíciából jöttek. A szefarditák az egész XIX. század folyamán megőrizték régi rítusukat, bár közösségük egyre csappant, végül beolvadtak a többségbe. Akárcsak Aradon, Temesvárott is külön csoportot alkottak a neológok és ortodoxok, ez utóbbiak 1871-ben alakultak külön hitközséggé. Ugyanez idő tájt alakult meg a Gyárvárosban a „status-quo” csoport. Temesvár és Temes megye zsidó közösségeinek statisztikája a századforduló után a következő képet mutatja: 1900 1910 1930 Temesvár 6403 7628 9623 a megye 245 743 1361 A megye területén (romániai rész) jelentősebb közösségek voltak a következő helységekben:
