Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
fc==? MÁRKI SÁNDOR (1853-1925) fc==? 281 getlenségi háborújáról s a román hadak hősies harcairól, főleg a grivicai erőd elfoglalásáról.72 1918 után, miután Erdély egyesült Romániával, agg kora ellenére kereste a lehetőségeket, hogy a három középkori állam, az ősi román területet jelentő Erdély, Moldva és Havasalföld történetének közös problémáit kutassa.73 Ugyanakkor szorgalmasan tanul románul, hogy az irodalmi és tudományos nyelvet minél tökéletesebben elsajátítsa. A szegedi egyetem könyvtára őrzi azt a füzetet, melyben a román irodalom és szaknyelv gyakorlása céljából román tanulmányokat és verseket fordít. Többek között a Patria, Dacia és más román újságok cikkeit tolmácsolja magyarul. Érdemes felfigyelnünk Lucian Blaga iránt tanúsított érdeklődésére. N. Iorga és Sextil Pu^cariu Blagát bemutató cikkeit, majd Blaga két versét is tolmácsolja magyarul.74 Márki Sándor egyetemes történetszemléletét kora viszonyainak feltételei között kell tanulmányoznunk és értékelnünk. Politikai állásfoglalására nézve polgári demokrata, aki nagy rokonszenvvel figyelte az ipari munkásság és mezőgazdasági proletariátus körében erőteljesen kibontakozó szocialista mozgalmakat. Történelmi tárgyú írásaiban nemegyszer hitet tett a néptömegek ügye mellett, s a középkori parasztsággal foglalkozó műveiben sokszor célzott saját korának visszás állapotaira is. Péró Szegedinácról szóló tanulmányában írja: „A múlt századbeli latifundiális rendszernek néhány nagy hibája öröklődött erre a mi, végefelé járó századunkban is, s hogy [még] vannak Péró lázadásának részei, amiből a tanulságot nem annyira a történésznek, mint inkább a politikusnak kell levonnia”.75 Lelkes Kossuth rajongó volt, olaszországi útja alkalmával meg is látogatta a tu- rini remetét, s e találkozás igen mély érzelmi nyomokat hagyott benne. Kossuth kései politikai állásfoglalásának megfelelően, Márki számtalan írásában bírálta a dualizmus nemzetiségeket elnyomó rendszerét, amelynek hatására a történetírást is nagymértékben uralta a nacionalizmus. Különös rokonszenvvel közeledett a román történetírók s mindenekelőtt A. D. Xenopol és N. Iorga felé. A. D. Xenopol írásait s elsősorban történetfilozófiai fejtegetéseit alaposan tanulmányozta. 1921-ben, élete vége felé állapította meg mély tárgyilagossággal, mekkora hiba és mulasztás volt, hogy a magyar történetírás a szomszédnépekkel nem foglalkozott eléggé.76 Történetszemlélete a francia pozitivizmus alapján, de sajátos hazai keretek között alakult ki. Olyan gondolati mechanizmussal jutott el a történelmi igazság igényéhez, hogy a természetben uralkodó törvények analógiájára támaszkodott, s így megkapta kora társadalmának szabályszerű összefüggéseit. Ebből a szempontból igen nagy hatással volt rá a pozitivisták fejlődéselmélete. Akárcsak Tagányi Károly vagy Acsády Ignác, a néptömegek történelemalakító szerepét vallja, és minden igyekezetével azon küzd, hogy 72 Márki Sándor: Az újkor és legújabbkor története. 592. 73 Lásd a Pásztortüzben, Ellenzékben, Erdélyi Irodalmi Szemlében már említett cikkeket. 74 Szegedi Tudományegyetem Könyvtára. Márki-kéziratok. 75 Márki Sándor: Péró lázadása. Budapest, 1893. 96. 76 N. Gogoneajá-Z. Ornea: A. D. Xenopol. Concepjia socialá fifilozoficá. Bucure§ti, 1965. 134.
