Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
MÁRKI SÁNDOR (1853-1925) fc==? 277 venítse. Még számottevőbb a kurucok havasalföldi bujdosásáról írt cikk; melyben Constantin Bríncoveanu szíves vendéglátásáról, továbbá Cantacuzino asztalnok történetírói munkájáról rendkívül meleg, méltató szavakkal emlékezik meg.53 Széles körű levelezést folytat Márki Sándor az akkori romániai magyar irodalom és tudományos élet képviselőivel, az említetteken kívül Kristóf Györggyel, György Lajossal, Roska Mártonnal, Kelemen Lajossal, Jancsó Benedekkel, Krenner Miklóssal, Janovics Jenővel, Bitay Árpáddal és másokkal.54 Életének utolsó négy esztendejét már Szegeden töltötte szüntelen kutató- és alkotómunka közepette, anélkül hogy megszakította volna kapcsolatait a kolozsvári sajtóval. 1923. március 25-én, hetvenedik születésnapjára volt munkatársainak és tanítványainak egyöntetű szeretetét és megbecsülését Bitay Árpád szavai fejezik ki a leghívebben: munkás alkotásokban gazdag élete nyolcadik decenniumának küszöbén ünneplő, meleg szívvel köszönti a szép Kolozsvárról, ahonnan a hűséges Mikes sietett a „dicsőséges vezérlő fejedelem mellé, akinek életét és korát minden idők számára éppen a Professor úr építette újra a rokoniélek szerető meglátásával (hisz mindketten március 25-én születtek), s ahol a Professor úr is három évtizeden át vezette művelődésünk nagy munkáját”.55 Cikkeivel, 1925. június 30-án bekövetkezett haláláig, gyakran jelentkezett a romániai magyar sajtótermékekben: a Pásztortűzben, Ellenzékben, Erdélyi Irodalmi Szemlében stb.56 Márki munkásságának értékelését korántsem tekinthetjük teljesnek. Ennek elvégzése még a jövő kutatóira vár. Rendkívül széles körű és sokoldalú irodalmi tevékenysége, amely a szépirodalomtól a pedagógiai, a népszerűsítő és a szorosan vett tudományos munkásságig terjedt, alapos és szakavatott tanulmányozást igényel. De nem vonhatunk végleges mérleget kéziratainak, egyetemi kurzusainak, naplójának és kiterjedt levelezésének tanulmányozása híján sem. És nem is ez a célunk. Életének rövid ismertetésén túlmenően, e kötetben elsősorban számottevőbb műveiből kívánunk ízelítőt adni a mai olvasónak. (A válogatás kritériuma is ehhez igazodott; a folyamatosság és olvasmányosság kedvéért a tudományos utalások és lapalji jegyzetek közlésétől is eltekintettünk.) Nem zárhatjuk le azonban a kérdést anélkül, hogy az adott lehetőségek között ne hivatkozzunk a Márki munkásságát meghatározó egy-két világnézeti kérdés lényegére. Végeredményben ezek határozták meg pedagógusi és történetírói állásfoglalását. Márki, univerzális szemléletének megfelelően, a szomszédnépek, a román nép és az együttlakó nemzetiségek barátságának szükségességét hirdette. Jó hazafinak vallotta magát, az ifjúság hazafias szellemű nevelésének fontosságát hirdette de a hazafiság alatt valamennyi együttlakó nép szabadságát, honszeretetét értette. 1908-ban az aradi 53 Menekült kurucok Havasalföldiin. Ellenzék. 1922. november 15. 258. sz. 54 Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, 5163/173-176., 5162/804-805., 5163/111-112., 5162/590-596., 5162/490-557., 5165/118-123. 55 Uo. 5160.493. 56 Márki Sándor: Az erdélyi fejedelemség államnyelve. Pásztortűz. 1922/2. 609-613.; Menekült kurucok Havas- alföldön. Ellenzék. 1922/258.; Csíky Gergely életéből. Pásztortűz. 1923/2. 1020-1021.; Erdély, Moldva, Havasalföld 1538-ban. Ellenzék. 1923/140.; Feljegyzések Salamon Ferencről. Erdélyi Irodalmi Szemle. 1924.212-216., 1925.253-255.; Emlékezés Petelei Istvánra. Pásztortűz. 1922/2.142-145.; A százesztendős Szabó Károly. Ellenzék. 1924/284.
