Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
fc=*=? MÁRKI SÁNDOR (1853-1925) fc==? 273 letű történésszé. Nemcsak azért lett korát meghaladó széles látókörű historikussá, mert a parasztmozgalmak történeti jelentőségét időtálló alkotásokkal gazdagította, hanem azért is, mert egyben a maga kora azon kisszámú haladó történésze közé tartozik, akik a nemzetiségi kérdésre s az együttlakó nemzetiségek társadalmi-művelődési élete tanulmányozásának szükségére is felfigyeltek.33 Nem véletlen, hogy Ady Endre a román parasztmozgalmakról 1907-ben írott cikkében Márkit és Acsádyt együtt említi, mint azokat a történészeket, akik történeti bizonyító anyaggal járultak hozzá a sokszázados latifundiumos elmaradottság alapjainak lazításához.34 Bármennyire is ragaszkodott azonban Aradhoz, s ezt a ragaszkodást számos később megjelentetett s Araddal foglalkozó tanulmányában és cikkében bebizonyította, 1886-ban Márki mégis elhagyta a várost. Elhatározását nyilvánvalóan a tudományos továbbképzés lehetőségei határozták meg. Budapesten a VII. kerületi állami gimnáziumban vállal katedrát, s mint pedagógust tankönyvek írásával bízzák meg. Egymásután jelenteti meg középiskolai földrajz- és történelemtankönyveit, melyekből többet román nyelvre is lefordítottak. Tegyük hozzá, mindezért Márki semmi pénzt sem fogadott el. Ugyanakkor mint középiskolai tanár, a haladó szemléletű történelemoktatás vezéralakja lesz; fő elve az egyetemes összefüggéseket kereső szemléltető oktatás.35 Már említett egyetemi magántanári képesítő vizsgája után a Földrajzi Társaság főtitkári állását ajánlják fel számára, de Márki ezt visszautasítja. Sokat utazik, dolgozik s közöl. 1892-ben Thaly Kálmán ajánlatára a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választja.36 Ugyanabban az évben a kolozsvári egyetemet választja új munkahelyéül. 1892. szeptember 20-án kezdi meg előadásait a kolozsvári egyetemen, ahol 1921- ig marad, jóllehet 1911-ben ismét meghívást kapott a budapesti egyetemre. Kolozsvári működése alatt rangos és tartalmas egyetemi kurzusai mellett37 számos társadalmi tisztséget is betöltött. Tagja a Földrajzi és Történelmi Társaságnak, a Kárpát Egyesület vezetőségének, az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, elnöke lesz a kolozsvári Középiskolai Tanári Egyesületnek stb. Közéleti emberként, komoly tanácsokkal és megfelelő dokumentációval segíti Fadrusz Jánost a kolozsvári Mátyás szobor elkészítésében. Maga Fadrusz is állandóan konzultálja történész barátját.38 Úgyszólván nincs olyan társadalmi esemény, melyen Márki jelen ne lenne. Részt vesz a brassói Honterus-em- lékünnepélyen, a segesvári Petőfi-ünnepségen, a Történeti Társaság vándorgyűlésein, miniszteri biztosként a legkülönbözőbb érettségi vizsgákon. A sokoldalú közművelődési életet élő modern pedagógus ő, aki szervezetten tudja összekapcsolni a katedrát a tudományos kutatással, közművelődéssel és a társadalmi élettel. Kolozsvári életszakának legfontosabb eredményeit mégis rendkívül gazdag tudományos munkásságán mérhetjük le. Itt fejezi be Arad vármegye monográfiáját is. 33 Kemény G. i. m. 79. 34 Ady Endre: A történelmi pellagra. Budapesti Napló. 1907. aug. 8. 35 Szebenyi i. m. 1208-1209. 36 Bíró i. m. 141-144. 37 Lásd kéziratait és egyetemi jegyzeteit. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár. 38 Lásd Fadrusz János levelét Márki Sándorhoz. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, 5161/445-446.
