Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
274 Kovách Géza е==? Historiográfiai írások Ezután a kolozsvári egyetemi tanács felkérésére a kolozsvári egyetem történetének megírásába fogott, ezt azonban nem fejezte be, mert Szilágyi Sándor unszolásának engedve elvállalta az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetének megírását. E terjedelmes munkájában, szinte elsőként kora történészei közül, kritikai szemléletével felül tudott emelkedni a millenniumi szemléleten és nacionalista elfogultságon, rokonszenvvel és megértéssel tekinti az erdélyi románság mozgalmát, s különösen meleg hangon értékeli a balázsfalvi nemzeti gyűlést és Avram láncú alakját.39 Nem véletlen, hogy egyik lelkes szerkesztője és munkatársa a Kolozsvárt éveken át megjelenő Történelmi Lapoknak, amely számos okmányt, helytörténeti adalékot közölt az 1848-1849-es forradalomról és teret biztosított a még élő román 1848-as forradalmárok, s mindenekelőtt Axente Sever írásainak is. Az 1848-as kötet megírásával párhuzamosan külön dolgozatot szentel az Arad és Békés megyei határőrök 1735-ös felkelésének;40 ebben a dolgozatában a bőséges adattár mellett párhuzamot von a kora nagybirtokrendszeréből fakadó helyzettel is. Tanulmányát egyébként akadémiai székfoglalónak szánta. Egyenes jellemének és elvhűségének tudható be, hogy történetszemléletében, a néptömegek történelemalakító szerepéről vallott hitében nem ismert megalkuvást. Péró felkeléséről írott műve a dualizmus korában egyben nyílt kihívás is volt a Habsburg uralom ellen, hiszen a felkelést kiváltó okokként Márki mindenekelőtt a Habsburg adminisztráció türelmetlenségét és a határőrökkel szembeni hitszegését említi meg. A Péró vezette 1735-ös felkelésről egyébként ma sem tudunk sokkal többet, mint amennyit annak idején Márki összegyűjtött és megírt. Nagy munkabírására jellemző, hogy kutató tevékenységével egyidejűleg az Athenaeum kiadóval kötött szerződése alapján két kötetben megjelenteti gazdagon illusztrált egyetemes történetét. E kompendium a széles olvasóközönség számára készült s ennek megfelelően kevésbé részletezett. Számos fejezetében így is hangot ad a szerző haladó társadalmi nézeteinek. Különös figyelmet érdemelnek e tekintetben az Amerika gyarmatosításáról, továbbá az angol és francia forradalomról írott fejezetek.41 Dantonról és Robespierre-ről vallott pozitív állásfoglalását külön cikkben is megjelentette.42 Külön tanulmányozta a jakobinusok magyar vonatkozásait,43 ami felkeltette a szociáldemokrácia figyelmét is, s a Népszava szerkesztősége levélben kérte Márkitól a francia nyelvű értekezés példányát.44 Közben Thaly Kálmán kérésére hozzáfog tekintélyes, háromkötetes Rákóczi-mo39 Kovách Géza: Magyar történetírók Avram láncúról. Bukarest, 1972. 25-29. 40 Márki Sándor: Péró lázadása. Akadémiai székfoglaló értekezés. Budapest, 1893. 41 Márki Sándor: Az újkor és legújabb kor története. Budapest, é. n. 26-29., 393-414. 42 Márki Sándor: Danton és Robespierre. Erdély. 1908. 25-29. 43 Les jacobins hongrois. Ma^on, 1901. 44 „Vagyunk bátrak a Népszava naptárának egy példányát mai postával megküldeni. Annak 92-ik oldalán az 1514-iki forradalom történetét vázoltuk Tanár úr könyve nyomán. Kedves kötelességünknek ismerjük, Tanár úrnak köszönetünket nyilvánítanunk. Ez alkalommal új kéréssel terheljük Tanár urat. Szíveskedjék a Les jacobins hongrois (Ma<;on, 1901) című értekezését szerkesztőségünknek elküldeni. A füzet tárgyánál fogva fölötte érdekel minket, de könyvkereskedésben nem kapható, s így kénytelenek vagyunk Tanár urat zaklatni érte. Csekély viszonzásul tisztelettel küldjük A magyar jakobinusok című saját kiadványunkat. Kitűnő tisztelettel »Népszava« Szerkesztősége Budapest, 1902. október 6.” Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Budapest, 5164/258.