Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1890 561 febr. 6. Ballagi Aladár próbált megijeszteni, mekkora baj lesz az, ha Csontosi mint ultramontán ellen korteskedik az akad. jelöltetésnél. Ultramontán az ördög; de az ún. felvilágosodottak közöl is hányán nem akarják elhinni, hogy katolikusnak lenni még nem annyi, mint a papok reverendájába fogózkodni. Bűn, hogy elfogadtam a Sz[ent] István Társulatba való megválasztásomat; de azon senki sem akad fel, hogy ők tényleg felekezeti irányban működnek, mint írók is, mit világi katolikus alig tesz. Egyébiránt ő - stb. A Tört[énelmi] Társulat ülésére elvittem feleségemet is, ki nagyon mulatott azon, mikor az egyik felolvasó, az öreg Jakab Elek eltüsszentette az egyik gyertyát. Ülés után feleségemet össze-„schwestereztettem” Szádeczkynéval a Virágcsokorban, hová „mi férfiak” egy pohár sörre betértünk. Ott volt Behányi ezredorvos is, ki szerént Vass Jolán végre férjhez megy, vagy ment is már egy jegyzőhöz, kinek nevét nem tudom.43 febr. 7. Sorsjegytársulatunk, melybe 100 frt-ot fizettem be, a jan. 30-[i] határozat értelmében feloszolván, ez összeget Mariska részére takarékpénztárba teszem. Hogy el ne hagyjam: tegnap Mangoldnál, Pirchalával, aradi egykori kollégámmal, most pozsonyi gimn. igazgatóval beszélgettem egy darabig. Mangold mondja, hogy tankönyvének kitiltására most az ungvári hittanár indít mozgalmat. febr. 8. A „hosszú nevű” egyesület (a M[agyar]o[rszág]i Kárpát Egyesület bp.-i szakosztályának) felolvasó ülésén megösmerkedtem dr. Körösy László esztergomi tanárral és Siegmeth Károly vasúti főfelügyelővel, a Keleti-Kárpátok osztályának alelnökével. Olyan kedves német, hogy táblabírónak nézné az ember. Velők, Lóczyval (kire, tegnapelőtt jelenvén meg Széchenyi Béla kínai utazása tud. eredményeiről5 az I. kötet, ittunk is), Posewitzcal, Halavátscsal, Jankóval, Téryvel, Thirringgel s Marginovichcsal egy ideig meg jóízűen poharazgattunk István nádornál. febr. 9. Ez évben először látogattam meg a budai atyafiakat. Vacsorára azután feleségestül, lányostul ott rekedtem Jancsóéknál, s hancúztam gyerekeivel. febr. 10. Szállóvendégünkül érkezett Dedinszky Margit Nőtincsről. Este Duschek Pista néhány jellemző apróságot beszélt nagybátyjáról, Duschek Ferencről. A Bécsi kapu közelében lakott, és rendkívül pontos hivatalnok volt. Otthon töltötte a hivatalából fennmaradó kevés időt; az egész napot csak szilveszterkor, mikor testvérének gyerekei holmi ének- és színelőadásokat rendeztek, s ilyenkor ő újdonatúj veretű aranyokat osztogatott szét a gyerekek közt. Rendkívül kedélyes volt, s nem könnyen haragudott meg. Egyszer a fecskendőt teleszivattyúzták a gyerekek azon szándékkal, hogy az ablakhoz csalják a gouvernante-ot s meglocsolják. Nagy kiabálásukra ki is nyílt az ablak, kinézett egy slafrokos fej, Pista hirtelen céloz és szembelocsolja - a nagybácsit, ki véletlenül otthon volt, s ő nézett ki. Jót nevetett azután a gyerekek ijedtségén. Szabad idejét legszívesebben töltötte télen üvegházában, nyáron a kertben, virágaival babrálva. 1848-ban híre járt, hogy a Lederernek szánt macskazenét nála folytatják, mint a kamara alelnökénél; bár még hűvös idők jártak, feltétette a zsalugáterokat, 4a Gössl Géza. 5 Lóczy Lajos: A geológiai megfigyelések leírása és eredményei gróf Széchenyi Béla keletázsiai injából, 1877- 1880. Bp„ 1890. 437 p.
