Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
1 ______________________________Márki Sándor naplói I. 1889_______________________545 M[áramaros]sziget, aug. 26. Reggel több kocsin kirándultunk Szlatinára, hol De Adda Sándor főbányatanácsos és Schmidt László aknanagy kalauzolt bennünket. Mondhatom, hogy a 147 méter mély, gyönyörű boltozató sóbányába való leereszkedés sokkal nagyobb hatással volt reám, mint az Eiffel-torony megmászása. Sokáig nézegettük a bányászok munkáját, a királyvölgyi elhagyott aknában talált ősrégi bányaeszközöket, de meg Gyurinka plébánost is, kinél - a reá adott bányászzubbonyban - különb bányarémet képzelni sem lehet. Megösmerkedtem Kováts Eduárd kir. tanácsossal, a szatmáriak egyik küldöttével is, ki - mint mondja - több könyvemet megvette már. Igazi már[a]maro- si gyémánt - Turcsányi helybeli plébános, miután a Himnusznak fölségesen hangzó zenéje mellett felszálltunk, elvezetett a kisdedóvóba, a fürdőbe, majd kikocsiztunk Pável Mihály váradi gkat. püspök új, klimatikus és nagyobb igényeket is kielégítő fürdőjébe, a Mihály-házba, vagy Elisiumba, hol Lónyay főispán rögtönzött számunkra frugális reggelit: bihari túróval és hollódi jó borral. Délután a megyei levéltár tanulmányozásához fogtam, s megösmerkedtem b. Sztojka Gyula és Szépfaludi Őrlőssy Ferenc levéltárnokokkal. MfáramarosJ'sziget, aug. 27. Délelőtt, délután a levéltárban dolgoztam. Délben Szádeczkyvel és Csánkival Mihályi főügyésznél ebédeltem, kinek kétesztendős kislányával mindjárt összebarátkoztam. Különben a szarvaszói stb. leleteket, régi pénzeket (ments meg uram tőlük!) s a háziasszony vezetése alatt szőtt szép oláh szőnyegeket nézegettük. Este Szaplonczayval és Mihályival - míg Kosztka törvényszéki elnök, Thaly és Szádeczky továbbmentek Husztra - Técsőre rándultam ki, és Ágoston Gyula gyógyszerészhez szálltam. Az öt koronaváros levéltárát az igen jó arcú, értelmes bíró, Rettegi Imre, továbbá Tóth Ferenc reform, pap s ennek egy félig-meddig bekáfolt debreceni barátja, valamint a gyógyszerész deák fia jelenlétében a legnagyobb viharban vizsgálgattam. A papnál a városok ügyészével is megösmerkedtem. - Gazdámnál igen kedélyesen megvacsorálván, bár a kedves (Ábrainéra emlékeztető) háziasszony tartóztatott, még az este hazazónáztunk [Máramaros] szigetre. aug. 28. Egész nap a levéltárban Deák Lajos marosvásárhelyi tanfelügyelővel, kivel szép szárazon összetegeződtünk. - A respublica tagjai közé tegnap a Nagybányára ment Pettkó helyett fölvettük Dedeket. S reggel költögetém Erdélyit és Dedeket eképp: „Keljetek föl kisdedek, / Erdélyi és kis Dedek!” A respublica igen hálás efféle kínrímekért; s Erdélyi kitűnő masszírozással jutalmazza a költőt. aug. 29. A záró gyűlésen egyebek közt én is megtettem jelentésemet. Megjelenvén - éppen felolvasásom alatt - a Már[a]maros-Ugocsa megyei ref. egyházkerület papsága is testületileg, a vármegyeház nagytermében körülbelül 190-en voltunk jelen. Ebéden Lónyay főispánnál voltunk. Neje, ki sajátságos csuklásrohamokban szenved, nem jelent meg; menye, Lónyay Sándorné helyettesítette. Meg is járta vele Szádeczky, ki őt tósztjában, már[a]marosi gyémánthoz hasonlította. Dejszen, öcsém, nem máramaro- si, hanem igazi gyémánt az! - mondta Thaly. Én - Thaly „hozzám szállván”, dikcióz- nom kellett - Kosztka törvényszéki elnököt köszöntöttem fel, abba kapaszkodva, hogy a levéltárban egy nem lajstromozott XVII. századbeli törvényszéki jegyzőkönyvet találtam. Ebédnél főképp Kuttka Kálmán főjegyzővel ismerkedtem. Délután testületileg mentünk Csernák ref. espereshez és Várady Gáborhoz, kik záró gyűlésünkre a ref.
