Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
546 Márki Sándor naplói I. 1889 papokat bevezették. A látogatás csak e minőségben illethette Váradyt, ki különben nem volt otthon, minek örültünk is egy kicsit; felesége kedves asszony. Meglátogattuk az öreg Szilágyit is, ki már a főispán ebédjénél is fölmelegedett kissé, mint mondja, tetszik neki Dósa, s pótlásul néhány adatot nyújtott Már[a]marosról. Búcsúlátogatást tettünk Mihályinál és Szaplonczaynál is. Este a színházban megnéztük a Suhancot (a címszerepben Somlyónéval), s NB. megnéztük még előbb belül az ortodox zsinagógát - azután a Vadászkürtben vacsora közben elbúcsúztunk a hamarosan összeverődött helybeli notabilitásoktól. Bár Várady szereplési viszketege s az excellenciás urak elmaradása sokat rontott társulatunk ünnepeltetésén, a fő- és alispán s a megyei és városi urak megtették a magukét, s kedvesen emlékezhetünk vissza a szép, de elég költséges már[a]marosi napokra. Nagybánya, aug. 30. Reggel % 8-kor Thalyval és Szádeczkyval egy kocsin, a másikon Deák, Dedek s Erdélyi ülvén, Nagybányára indultunk. Az idő neki-nekikeseredett ugyan, de egészben véve kellemes utunk volt. Bárdfalunál kiugráltunk, hogy a fatemplomot, máshol, hogy a kallózást stb. megnézzük. Míg a kocsis etetett, legyalogoltunk a brébi fürdőbe, hol is, kínrímek követeltetvén, beírtam a vendégkönyvbe, hogy „Itten üle Brében / Bölcsházy cserében.” - M. Jean d’Or. A Gutin-hágón átkelve, keserves úton érkeztünk Kapnikbányára, hol egyes bányatisztek előzékenyen kalauzoltak a zúzóban stb., a gyerekek pedig, mikor látták, hogy pénzt kapnak érte, minden pillanatban hoztak ásványokat a vendéglőbe, mely az 1717-i tatárbetörést örökítő emléktáblával van megjelölve. Meglehetős esőben haladtunk át Lukács, nemzetiségi izgató pap faluján, Lacfalun. Este 'A 7-kor mozsárdurrogással, zenével, éljennel nagy tömeg várt bennünket Felsőbányán. Alig is akart megállani orosz kocsisunk két lova. A nagybányaiak közül is számosán jöttek elénk. A feldíszített városháza nagytermében Lánczky polgármester, Puskás főkapitány, Berx bányatanácsos Felsőbánya, Schönherr főkapitány s h. polgármester, Robelly nyug. százados, Nyíró Sándor t. ügyész, Palmer A. bányabiztos, Schmidt főszolgabíró, Lakatos Ottó minorita, Szunter Nándor gimn. igazgató, régi barátom, és gr. Teleki Sándor Nagybánya részéről volt jelen. Oblatek bányatiszt üdvözlő beszédére Thaly hatásosan felelt. - Engem Szunter foglalt le a maga vendégéül, s vele egy kocsiban, ázva-fázva (hajh, zónázó felöltőm!) értem be Nagybányára. Este a vendéglőben csak kevesen jelentünk meg. Összebrúdereztem Szitnyay Elek kollégámmal. Nagybánya, aug. 31. Reggel Szunterrel megnéztem a város nevezetességeit, különösen a szép ligetet. Azután második záróülésünkön végighallgattam Szádeczkynek a nagybányai céhekről szóló értekezését, mely a közönségnek nagyon tetszett, mint Schönherr Gyula jelentése is; nem úgy, mint Kandra Kabosé, ki per longum et latum szólt, hiába biztattuk, hogy hagyja már abba, mert szökik a publikum. Az idejövetelünk alkalmával rendezett szép történ, kiállítás annyira föllelkesített, hogy annak rendezőjét, Papp Zsigmondot s a gimnáziumban helyet adó Szuntert különben is nekem kellvén - ex offo - felköszöntenem, egy városi múzeum felállításáért dikcióztam a népes banketten. Az öreg Szabó Károly sietett koccintani, mivelhogy eszméért ittam, nem személyért. Szomszédaim: Török Miklós aljárásbíró, Gergely Károly ref. és Bieltin István gkat. pap. Különösebben még Lichtenegger József kollégámmal ösmerkedtem meg. Ebéd után gr. Teleki Sándorhoz mentünk, ki Hugo Victor, Kossuth, Dumas, Garibaldi stb. kéziratait tartalmazó albumát s egyéb emlékeit mutogatta. Azután
