Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
44 Márki Sándor naplói I. 1874 összeszedte, hogy ne nevessen, amennyiben Kovács lelkesedéssel foglalkozik ugyan orvosi tanulmányaival, de a könyvészetnek talán nevétől is irtózik. Szerény, gondolkozó fiatalember, nála találkoztam Váró Ferenccel is. Egyébiránt nemcsak Lehoczky Endrével, hanem Kossuth Lajossal is megismerkedtem. Csakhogy ez utóbbi valami 60 évvel később született nagy névrokonánál. Délután nagy kedvem kerekedett elmenni Prágába, hova az akad[émiai] ifjúság egyetemünket nyomtatott magyar levélben hítta meg az ottani Olvasókör fennállásának 25. évfordulóján tartandó ünnepélyekre. Azonban nem akadt társam, s így estére már szépen lemondtam tervemről. máj. 23. Fölhagytam egy másikkal is, azzal ti., hogy az Akadémiához pályázzam a Mátyás és Jagellók korabeli irodalomtörténet megírásával. Sok szép, részben ismeretlen adatot gyűjtöttem már: de utóbbi időben annyi dolgom jött össze, hogy továbbfolytatását nem remélhettem. máj. 25. Pünkösdöm ugyan cifrán telt el! - Az egész idő alatt itthon ültem, s csak ma mentem ki egy délutánra a Városligetbe. máj. 28. Édesapám csupa árvízről ír - az öreg Kerékgyártó pedig úgy beszélt, mint a víz, teljes egy óráig, hogy miként sikerült az Akadémia idei Vitéz-pályázata. A nyertes Helmár Ágost, ki 1869/70-ben a pozsonyi gimnáziumban történettanárom volt. Az Albina e napi 37. számában fölkéri Alessandru Márki a román írókat és kiadókat, hogy küldjék be az Informatoriulu Literariu számára „opusile”-ikat, respective „editiunile”-iket. máj. 29. Ékes orációt tartottam - Ráth Lajos és Vargai Kálmán élén - Gyulai Pálnak, hogy Olvasókörünkben olvasson föl valamit. Megígérte — de csak a jövő évre; hogy előbb nem: többi közt okul adta, hogy Romhányiból kell a nyáron napo[n]kint néhány versszakot készítenie. Mikor tavaly, éppen ilyen tájon, nála voltam, szintén Romhányi miatt aggódott. Lassú víz - partot mos (?). máj. 30. A tanárképezdében Gusztáv Adolf és a 30 éves háború címmel egy ívr. 14 lapra terjedő elmefuttatást olvastam fel. máj. 31. Majdnem 3 órát vesztegettem az Akadémia nagygyűlésére, mert csak Pulszky tudott oly hangosan, oly ércesen beszélni, hogy megérthettem. A Nagyváradban Gáspártól egy irodalmi levél van, melyben rám fogja, hogy Schiller és Goethe összes epigrammját lefordítottam. Áll - azon „csekély” módosítással, hogy Schillertől valami 40, Goethétől pedig summa summarum 7 db-bal keserítettem a n. é. közönség műérzékét. jún. 2. A tanárképezdében egy kis ismertetést olvastam Péchváradi Gábor, 1514-i magyar utazóról (ívrét, 9 lap). Hunfaly P[ál] ismételten biztatott, hogy adjam be a Budapesti Szemléhez; el is vittem tehát Gyulaihoz, ki azután máj. 29-i ígéretét annyiban módosította, hogy Petőfiről nem a mi körünkben, hanem az Akadémia jövő nagygyűlésén akarna értekezni. jún. 4. Nyomdába adtam az Olvasókör évkönyvének kéziratát; új kilátás 7-8 ív pompás sajtóhibáira.
