Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
38 Márki Sándor naplói I. 1874 márc. 14. Ómen! Első „nagyobb” vállalatom rosszul indult. Csináltattam saját pénzemből egy öltözet ruhát, s a határidőre nem tudtam kifizetni. Egyéb baj nem történt. márc. 15. Az Oesterreichische Buchhändler-Correspondenzbcn Drei Capitel über ungarische Bibliographie címmel16 (vő. naplóm 6. 1., 11. sz.)17 rám vonatkozólag következők állanak: „Es macht mir besondere Freude am Schlüsse dieses Abschnittes auch ein exact bibliographisches Fachblatt vorführen zu können; es ist der seit Januar 1874. im Verlage von Ludvig Kókai in Pest erscheinende »Irodalmi értesítő; könyvészeti szaklap«, (Liter. Berichterstatter; bibliographisches Fachblatt), wovon bereits 2 Monats-Nummern á 16 Seiten in gr. 8. vorliegen. Würdiger, als durch Gründung eines solchen Blattes, welches bestimmt ist nicht allein dem ungarischen Buchhandel gegenüber als bibliogr. Organ und zugleich als Wegweiser in die ältere ung. Literatur zu dienen, sondern vermöge seiner höhern literaturgeschichtlichen Tendenzen auch in weiteren Kreisen die Interessen des geistigen Lebens der ungarischen Nation zu vertreten; würdiger, als durch Abhilfe eines längst gefühlten Bedürfnisses nach einem Organe, welches diese geistigen Interessen mit denen des ungar. Buchhandels auf das Innigste verknüpft, würdiger - sage ich - konnte sich die junge Firma im Buchhandel nicht einführen. (Ez eddig Kókainak szól, most jövök én.) Wenn ich nun noch bemerke, dass die Redaction dieses Fachblattes einer Autorität auf diesem Gebiete, Herrn Prof.18a Alex. Márki übertragen ist, so kann ich auch mit Recht hinzufügen, dass mit dem Erscheinen des »Irodalmi értesítő« für die ungar. Bibliographie eine neue Epoche begonnen habe.” Stb. (Id. h., 11. sz. 88. lap - márc. 14.) - Meghíztam. márc. 16. A Rogeard-féle „társaság” (1. febr. 16.) feloszlott, ezentúl csak magam veszek tőle órákat (hetenkint 2-szer) a francia nyelvből. Életrajzát a tegnapi Vasár[napi] UjságlQ közölte. E szerént Rogeard Ágoston 1820-ban Chartres-ben született, s a tanítói pályára adta magát, hol folytonos üldözéseknek volt kitéve. Mikor végre Párizsban települt meg, irodalmi téren tüzetesen ostromolta a császárságot, s pl. Napoleon Julius Caesarjára megírta Labienus igéit, mely magyarul is megjelent; Anti-Caesar címét azonban, mint előttem nyilvánította, midőn a magyar kiadást mutattam neki, nem ő találta fel. Legbecsesb műve La crise electoral (Választási válság). Ezt stuttgarti száműzetésében írta meg. Később részt vett a commune mozgalmaiban, melyek elnyomása után Bécsbe menekült, majd hozzánk, Budapestre jött le, hol azon szerencsében részesül, hogy M. S.-t oktathatja francia nyelvben. (Fájdalom, ez már nincs az életrajzban.) Sajátságos modorú ember, kivált tanítási módszere tetszik nekem. Gyökeresen gyakorlati az. Türelme roppant, bár ezt inkább heves mérsék[let]re mutató külseje nemigen gyaníttatná. Hangja mennydörgő, s mikor a legbarátságosabban beszél is, azt hihetné az ember, hogy veszekszik. Németül szabályszerűen, de keményen társalog, s kétlem, hogy nagyobb szóbősége esetén is mostani tanmódját követné, midőn úgyszólván mindent a tanulóval végeztet. Gőzerővel haladunk, ha nem farag belőlem franciát, annak oka bizonyára nem ő lesz. 16 Drei Capitel über ungarische Bibliographie III. Oesterreichische Buchhändler-Correspondenz, 15. évf. 1874. márc. 14. 88. p. 17 1874. febr. 19. 11. sz. levél. 18a A Pester Lloyd meg a múltkor „Dr.”-nak címezett. Bölcs dolog lett volna, ha egyúttal a diplomát is megküldi melléje! 19 Rogeard Ágoston. Vasárnapi Újság, 21. évf. 1874. márc. 15. 11. sz. 161-162. p.
