Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1874

37

17. Febr. 9. Hoffmann Mór az általa szerkesztett Kanizsai Lapokat az Értesítőben megemlíteni kéri.

18. Febr. 10. Báttaszéky Lajos az általa szerkesztett Békésmegyei Közlöny számára történeti cikket kér tőlem.

19. Febr. 15. Kámory Sámuel pozsonyi tanár megküldi és ismerteti az általa kiadott Arab gyöngyöket és Arab gyémántok at.12

20. Febr. 17. Juliska nővérem ír holmi kedves apróságokat.

21. Febr. 17. Püspöky Alajos bátyánk megkérdezi, hogy a minta szerénti rojtnak rőfe? - Margó tudja!...

22. Febr. 20. Reök István tudósít, hogy röpirata13 jelent meg Csabán.

23. Febr. 20. Lojzi bátyánk rojtja.

24. Febr. 26. Lojzi bátyánk rojtttja!

25. Márc. 2. Lojjjjzi bátyánk rorororojjjjjtja! (No, azóta már talán megkapta!)

márc. 6.

A következő kis füzet jelent meg tőlem: „A nők emancipatiója. A Tudomány- és műegyetemi Olvasókörben 1874. márc. 7-én felolvasta Márki Sándor. Budapest, 1874. Kiadja Kókai Lajos, a tud.-egyet. ifjúság könyvárusa.” (E „cím”-et most használta először.) Ára 20 kr. A tiszta jövedelem fele a Tud[omány-] és Műegyetemi Olvasókör könyvtárának gyarapítására fordíttatik. (Ír., 24 l.).14 Ez első, eredeti dolgozatom, mely különlenyomatban megjelent.

„Die Statistik nur dann einem Werth hat, wenn sie Alles sagt, was sie sagen soll.” E mindenesetre bölcs igéket olvassa fejemre a mai Ungarischer Lloyd (53. sz.), mivel az Irod[almi] Értesítőben (48. I.15) csak a magyar írókról közöltem kimutatást. Helyes: a pattogatott kukorica meg az egy icce víz együtt jár, de hátha csak pattogatott kukorica van? Akkor le kell mondanunk a vízről, s helyesen teszünk, ha a többször tisztelettel említett tengerit magában is elköltjük.

márc. 7.

A tanárképezdében fölolvastam Az első turk birodalom a VI. században című értekezésemet (ívrét, törve 18 lap), melyben az adatokat, rendszeres munka hiányában, egészen a források után kellett földolgoznom.

Az Olvasókör estélyén Fenyvessy Ferenc elszavalta tegnap említett versemet; én, másutt lévén elfoglalva, csak később jelenhettem meg. Hogy a brúderezés el nem maradt, magától értetik; például koccintottam Farkas Ödönnel, Falcione Nándorral, Gerendayval, Bella Lajossal, Sárkány Imrével, Rumy Bélával stb. Legalább 250-en voltunk jelen.

márc. 10.

Versemről egy-két lap, a rövid megemlítésen kívül, némi ismertetést is hozott. Pl. A Hon. A Pester Lloyd ráfogta, hogy az „eine sehr gelungene Humoreske” volt. Egyébiránt nagyon megérzik e megjegyzéseken, melyiket írta az estély valamely résztvevője s melyiket egy vagy más jelen nem volt. - Legderekabb, hogy a fennmaradt példányokat a Beleznay vendéglőse lefoglalta, minthogy némely hazafi károkat tett bútoraiban.

12 Kámory Sámuel (ford., vál.): Arab gyöngyök. Bp., 1874. VIII, 117 p. Uő. (ford., vál.): Arab gyémántok: Költemények, példabeszédek. Bp., 1874. 122 p.

13 Reök István: Röpívek a megye székének áthelyezése érdekében Gyuláról Csabára. 1-3. B[ékés]csaba, 1874.

14 A nők emancipatiója. Bp., 1874. 24 p.

15 A Vegyes c. rovatban szerző nélkül: Magyar írók 1873-ban. Irodalmi Értesítő, [1. évf.] 1874. 3. sz. 48. p.