Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
286 Márki Sándor naplói I. 1882 okt. 30. Az öreg b. Bánhidy saját jószántából ajánlott régiségeket. S már nem ő az első önkéntes! okt. 31. Koszorút küldtem édes jó anyám sírjára. - Legyen áldva szent emléke! A Pesi Napló ezeket írja az Akadémia tegnapi összes üléséről: „A főtitkár a Lé- vay-féle tört. pályadíjról a köv. jelentést terjesztette elő: A Lévay-alapítványból magyar tört. monogr. megírására 500 frt jutalom volt kitűzve. A beérk. 3 pályamunka közöl 2 becses irod. dolgozat. Az I. sz. Dósa György és forradalma a szétszórt adatokat nagy szorgalommal gyűjtötte össze és dolgozta fel, nyelve tiszta, előadása élénk, azonb. szerzőjének tört. felfogását a bírálók elhibázottnak tartják, mivel az újkor eszméinek szempontjából ítél hőséről, kit Danton elődjének s a demokrácia úttörőjének dicsőít. Ezen elfogultsága és irányzatossága miatt az osztály nem ajánlhatja a munkát megju- talmazásra; de érdemesnek tartja több kiváló előnye miatt az Akadémia dicséretére és kívánatosnak kinyomatását. - AII. sz. pályamunka (Egy magyar főúr életrajza a XVII. sz.-ban Csáky Istvánnak, Brand[enburgi] Kat[alin] kegyencének életrajzában a XVII. sz. főúri életének hű és vonzó rajzát adja, a levéltárak ismeretlen anyagát érdekkeltő olvasmánnyá dolgozza föl. Az osztály ezen pályamunkának a jutalmat kiadatni ajánlja. A jutalom tehát a II. sz. pályamunkának ítéltetik oda. A jeligés levél felbontatván, Deák Farkas neve tűnt elő, kit a jelenlevők zajosan megéljeneztek. Szilágyi Sándor arra kéri az Akadémiát, h[ogy] az I. sz. pályamunka kinyoma- tása iránt intézkedjék, mert e dolgozat hazai tört. irodalmunknak díszére válik. Elnök (Lónyay) felvilágosítja a szólót, hogy az alapszabályok értelmében ezt a jelen ülés nem határozhatja el. A bírálat értelmében az Akadémia az I. sz. dolgozatot dicséretre érdemesnek jelenti ki. - Torma Károly előadja, hogy ő fel van hatalmazva arra kérni (én csak »kijelentésre« kértem őt fel, ha szokásban volna ily kijelentéstől tenni függővé a megdicsért mű jeligés levelének felbontását) az Akadémiát, hogy a dicséretet nyert pályamű jeligés levélkéje is felbontassék. Az Akadémia ezt teljesítvén, a dicséretet nyert pályamű jeligés levélkéjéből mint szerző, dr. Márki Sándor aradi tanár neve tűnt elő.”43 nov. 1. Megnéztem szegény Laci sírját. - Még okt. 28-[án] megtámasztották volt egy hatalmas fagerendával a vezetésem alatt álló VI. osztály termének mennyezetét, melyet idáig is Isten csodája tartott. A mutatványul lehozott gerenda oly korhadt - s ilyen valamennyi -, hogy ujjaink közt kényelmesen szétmorzsolhatjuk. Állami építkezés! - Ma este beiratkoztam a kaszinóba. Különben, házasságom óta kávéházba is csak 1 Vá év óta jártam, de csak ritkábban. nov. 2. Mariska velem szemben foglalt pártállást. Kövért élteti. Mindamellett nem pártszenvedélyből, hanem apai bölcsességből háromszor is megvertem a kis haszontalant, mert roppant makacs. Harmadszor sem a léniától való félelmében kért bocsánatot, hanem annak következtében, hogy egy alkalmi mesébe kezdvén, kíváncsiságát fölébresztettem. Pedig milyen rendkívül kedves, mikor jó! Most egy nagy tót kalapja van, hozzá téli felöltője, úgyhogy az utcán kisfiúnak nézik! így kell port hinteni a világ szemébe! 43 Magyar tudományos akadémia. Pesti Napló, 33. évf. 1882. okt. 31. 300. sz. [2.] p.
