Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1882 287 nov. 3. A nagyfalusi Arany család44 címmel egy 8r. 15 lapnyi különlenyomatot vétettem, s azt 10 krajcárjával adatom el (ha veszik) Arany szobrának alapjára. Mással úgysem járulhatnék hozzá. Az egész 220 példányban jelent meg (20 valamivel finomabb) in­gyen nyomatva, mint mindig, ha az Alföld tárcájából eszközöltetek ily különlenyoma­tot. Délben Mike Jani látogatott meg Bárá[n]dról, hol Szálenderék gazdája volt, már eljött, s jelenleg Radnán kandidátus pályafelügyelő; de már itt sem tetszik neki; kér, hogy keressek más helyet. nov. 4. A szokásos főraporton a várban. Ezt ezúttal az oláh Putti alezredes tartotta. nov. 5. De. Weidenfelddel napos voltam az Atzél-párt végrehajtó bizottságában (hova mégis beválasztottak tehát, bár nem akartam). Itt sok aradi notabilitással ösmerkedtem meg, kiknek nagyságát idáig legfeljebb az utcáról ismerhettem. - A párt ügyei igen biztatóan állanak. De. Atzél is fenn járt a 3 Királynál levő irodában. nov. 6. Czirbusz várja, mikor leszek már akad. tag... Én csak azt várom, kapok-e va­lamit Dósáért? nov. 8. Szilády Áron, kinek Toldy Györgyre vonatkozólag két új adatot küldtem, ezzel végzi tegnapról kelt levelét: „Kiváló érdeklődése folytán engedje meg, hogyha valami újat találok, arról értesíthessem, s legyen szabad ugyanezt kérnem.” nov. 9. Wiedermann, volt tanárom s igazgatóm a Földrfajzi] Közl[emények\ ben az oro­szokról író magyarokat felsoroló, s 21 f[rt] 90 kr-ral díjazott cikkemhez45 pótló jegy­zetet írván, levelét így kezdi: PP. (A Kraxelhuber szólama ez?) nov. 11. Atzél Pétert Kövér Gábor ellenében ma 335 szótöbbséggel választottuk meg. Én du. 5-kor szavaztam, ezúttal először gyakorolva „legszebb polgári kötelessége­met”. A tanárok közöl csak 7-en szavaztunk. Este egy kis csetepaté - ami bizony elmaradhatott volna. nov. 12. Téglás tegnap csakugyan meglátogatta az „én” ringemet (így titulálja), én pedig ma őt kerestem föl. Tetszik neki nagyon a dolog. Bruder: Jablonszky Flóris kolléga. nov. 13. Testvéreim közül csak Pistának jutott eszébe, hogy Dósamért üdvözöljön. Idé­zi Horváth Dömét, ki szerént az én munkám „mind tárgyánál, mind belértékénél fogva méltóbb lett volna az első díjra, mint az a másik. Egyúttal Hforváth] D[öme] is tisztel, s izeni, hogy azon esetben, ha az Akadémia nem volna hajlandó Dósadat 44 A nagyfalusi Arany család. Arad, 1882. 15 p. 45 Magyar írók Oroszországról. Földrajzi Közlemények, 1882. 10. köt. 345-359. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom