Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1882

263

Duschek Pista végre csakugyan talált alkalmazást, éspedig ezúttal nem zsidónál, hanem mint számvevő, Barkóczy-Hadik Ilonánál Homonnán, vagy Varannón (nem tudom hamarjában, hol). Jó fizetése van. - A szegény öreg Duschek Ágnes, a sokat rágalmazott Ferenc nővére, Zsiga bácsinál ápril 21-[én] reggel Diósgyőrött elhunyt. Az öregségen kívül semmi baja sem volt. Este egészségesen feküdt le, reggel halva találták. Isten nyugtassa szegényt!

máj. 6.

Szlabur Oszkár május 2-án a fővárosban meghalt, s tegnap temették el Gyulán. [Nagyváradról és Gyuláról ösmertem. Utóbbi időkben, mint mondják, sokat ivott szegény feje. Ny. b.!

máj. 7.

Az Akadémiában Ballagi Aladár, Marczali Henrik és Thallóczy Lajos is az ajánlott tagok közt van. - Szegény Fertsek, ki pár év előtt oly csúfosan távozott el líceumunkból, Pozsony vidékén, állítólag, a Dunába ölte magát. Néha oly ínségben volt, pl. tavaly nyáron, hogy mezei munkákat is végzett. Nekem nem vétett semmit. Miért ne tenném hát oda nekrológja végére a nálam szokásos két betűt, hogy: „Ny. b.”!? - Nyugodjék, szegény!

máj. 14.

Mariskának a mondásaiból. Tegnap ipámnál volt, mint rendesen. Azt mondja neki Mari nénje: „Mariska, ma nincs kávé, csak tejet kapsz.” - „Maji néni, megiszom én - a kávét is.” Azonban mégis csak tejet kapott. - „De iszen, Maji néni - méltatlankodik Marci - tejet csak a cica iszik!!”

Ma délután a nagy játszás közben elesett, s kissé megütötte a szemét. „Gyere ide, pusziljuk meg” - ajánlottam neki az ily esetekben univerzális gyógyszert. О azonban félreértett. Azt hitte, neki magának kell megpuszilnia szemét. „De iszen - szólt előbb szemeit, azután száját megtapogatva - nem puszilhatom meg, mert a szájam - erre van” - s mutatta, hogy lejjebb van, mint a szeme.

Hanem hát, ki tudná mind följegyezni az ő apró bölcs mondásait!

máj. 28., 29.

Famíliástul Mezőhegyesen Zsigánál, ki most házasodni készül; a pár hét előtt Bábolnára áttett Olgyaynak válni készülő feleségét akarná elvenni. Mi különben jól eltöltöttük az időt. A „szamárfogaton” megkocsiztattam feleségemmel Mariskát, aki a sok kis pulyka, csirke, kutya, macska, páva, borjú, csikó stb. közt nagyon jól találta magát. 28-án este a (47. számú) pusztáról bementünk Mezőhegyesre Soltészékhez, este pedig a - színházba. Csak éjfél után vetődtünk haza. 29-én du. két kocsival (Spitkóék is kinn voltak) haza.

máj. 31.

Tegnap az Akadémia II. osztályában tett jelentés szerént a 3 bíráló nem tudott megegyezni, Csáky Istvánnak vagy az én Dósamnak adják-e ki a díjt? Mindkettőnek van 1-1 szavazata, a 3. pedig a díjat (500 frt) a kettő közt megosztani akarja. Még két bírálót (Ipolyi, Szilágyi) rendeltek ki, hogy a jövő összes ülésig (a P[esti] Napló szerént már a vasárnapi közülésen) kihirdethessék az eredményt. Csáky Istvánt - mint hiszem - Deák Farkas írta, s a 2 új bíráló - törekvéseinek s gyűjtése irányának ösmerői - bizonyosan őt fogják jutalmazásra ajánlani. - A lapok korábban azt írták, hogy a Lévay-díjat ez idén egy magyar nő életrajzának megírására fogják kitűzni. Kezdtem is gyűjteni az adatokat I. Mária királynő életéhez, hanem hát most másra hirdetnek pályázatot. No, egyszer majdcsak sor kerül rá és rám.