Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
264 Márki Sándor naplói I. 1882 jún. 1. A vakációban, ha lesz időm = pénzem, Homonnára megyek Duschekékhoz, s onnan Ungba, Pálócra, hol a Barkóczy-Hadik levéltárban való turkálásra hí meg Duschek Pista, kinek felügyeletére azt most bízta meg [sic!] a grófnő. - Jancsó gratulált Dókámhoz - félig. Tovább alig is lesz alkalma mennie. jún. 2. Hazajövet, Mariska szokás szerént elém szalad: „Mit hozott? Mit hozott?” (Perecet várt.) - Ezt ni! - (S fügét mutattam neki.) Lön harag, elkeseredés, sírás. Egy kis idő múlva azután magamhoz híttam őt, hogy kibéküljünk. Odajött, de még mindig piszegve. - „Azután édesapám, ha azt kérdi az ember, mit hozott, hát ne azt mondja, hogy semmit, hanem, hogy - valamit!” Ergo - kikaptam. jún. 3. Du. 2 órakor kocsin (tehát per potyadóresz) feleségemmel átrándultam Temesvárra, hova Pontelly már régtől fogva hitt. Megszállván a Hétválasztóban, bekalandoztuk a belvárost, estefelé, az időközben egy temetésről előkerült Pontellyvel elsétáltunk a Coronin parkba, s visszajőve, a tiszti kaszinóban vacsoráltunk, hol fölkeresett dr. Laky Mátyás, a reáliskola kedves igazgatója, majd két paptanár, Hudra János, ki velem tett tanárvizsgálatot és Farkas Ignác. 11-kor mentünk szállásunkra. jún. 4. Kinn reggeliztünk - miután megnéztük a székesegyházat - a Coronin parkban, s rövid sétát téve, fölmentünk a Délmagyarországi Történelmi] Társulat közgyűlésére, melynek meglátogatása volt idejövetelemnek igazi oka. Az alig látogatott gyűlés igen vontatott menetelő volt; Temesvárott még úgy sem megy e részben, mint nálunk. Laky - kivel előzőleg bejártam a reáliskola helyiségeit - bemutatott az öreg Ormos Zs[igmond] főispánnak. Ugyanitt ösmerkedtem meg Aldor Imre, Stancsa Gyula és dr. Benedek Albert kollégáimmal is, és itt találkoztam Dorogi (vormals Feigenbaum) Náci barátommal is, kit a Tört[énelmi] Társfulat] múzeumának megszemlélése után meglátogattunk. Ebéd a kaszinóban, azután egy kis szieszta. Hanem mindjárt jött Pontelly s Dorogi, s így feketekávéra az utóbbihoz mentünk, hol, míg Áldor és Stancsa feleségestül összejött, mi kifizettük számlánkat, befogattunk, s mire a Präzidens-kertbe kiértünk, már ott találtuk tanár ösmerőseinket, családostul. Itt egy óráig időzvén, végre búcsút vettünk a kedves emlékű társaságtól, s du. Vi 6-kor hazaindultunk, s % 10-kor hazaértünk Aradra, hol kislányunk tiszteletünkre fölébredt, és csak egy neki ajándékozott nagy labdával altathattuk el újra. jún. 5. Mangold 146 lapot küldött a VIII. osztály számára írt Magyarország történetéből,25 irály tekintetében való átdolgozás végett. Lassú és unalmas munka; hanem hát - kéz kezet mos! Szórendje miatt alig van mondata, amit összevissza ne kellene forgatnom. Amellett őnála a serpenyő = serpentyű stb. Kezdődik Sváby által való megspanyolcsizmáztatásom is: a programszerkesztés és korrigálás. Ez még unalmasabb, mert Sváby szörnyen aggodalmas ember. Azután a tanári jelentések stb. Szóval e hónap, mint mindig, a zabhegyezés hónapja. jún. 7. Mangold értesít, hogy a fővárosi II. kér. áll. reáliskolájának történettanára, 25 Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme. A középtanodák 8. oszt. számára. Bp., 1883. 256 p.
