Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

152 Márki Sándor naplói I. 1877 ka húgom pici fia Csákyszigeten, neve lévén ezentúl „ifjabb” Nuszbek Sándor. Isten éltesse! júl. 14. Gróf Almásy Kálmán megígérte, hogy Trefortnál, kinek régi ösmerőse, szólni fog ügyemben az aradi állomást illetőleg. - Lajos és Pista hazajött Gyuláról, s így ma hét Márki fiú szedelőzködött össze. júl. 18. Nogáll váradi kanonok, ösmert pedagógus, így végzi szíves levelét: „Engedje meg, hogy ezentúl kedves barátaim közé számíthassam.” júl. 19. Hat aláírással ellátva a város elöljáróitól a köv. levelet kaptam: „Tekintetes Dok­tor Úr! (No, ez nem vagyok.) Sarkad története című becses műve városunk múltját és jelenét szellemi és anyagi tekintetben híven visszatükrözvén, magyar elődeink haza­fiúi érzelmét, ősi erényét és a nemzet igazságos ügyének védelmében tanúsított vitéz­ségét tiszta világosságba helyezi; sőt a jelenkor fejlődésének s előhaladásának előnyeit és hiányait biztos alapok nyomán érdekesen jelzi. Az önálló irodalmi jeles mű egy­szersmind tudományos búvárkodásának fényes bizonyítéka. Tisztelt hazafi! Fogadja elismerésünk, forró köszönetünk és legőszintébb tiszteletünk nyilvánítását, városunk és népünk érdekében tett nemes törekvéseiért s fáradalmaiért. Kik egyébiránt stb. Szacsvay Elek főjegyző, Osváth Imre esp. lelkész, Leel-Őssy Sándor főbíró, Kesztyűs István törvénybíró, Juhos István esküdt, Buzi Gábor esküdt.” - Köszönetemet én is levél útján nyilvánítottam. - Délben Csákyszigeten pezsgőztünk, keresztelőn. júl. 20. A Nagyvárad megkezdte kéziratban 3 heti lanyha munka után ma befeje­zett dolgozatom (Az oroszok M[agyar]o[rszág] történetében) közlését.17 Ajánja erősen. Bérczy Ernő pár napra kijött Szalontáról. júl. 21. De. Gyulán. Este Lajos táviratban értesített, hogy ki vagyok nevezve rendes ta­nárrá az aradi állami reáliskolához. A mai hiv. lap hozta a hírt. júl. 22. Lajos és Szekér Gyula Gyula felől, Szikszay Lajos pedig Szalontárói kijött. júl. 23. Szikszayval Brúder. júl. 24. Eddig vidékről 4 gratulációt kaptam: mind a négynek keresztneve Lajos, az utolsóé pláne, Alajos. Köztük Kókai éppen 21-én írta, hogy a budapesti tanítóképző intézetnél nagy reményem lehet, mert mindenki ajánl; Lutter azonban Bayert pártol­ja. Most már nem állok útjában. júl. 25. A [nagyváradi és aradi lapok jól fogadták kineveztetésem hírét. Az aradi Al­föld így ír: „Örülünk a kinevezésnek, mert Márkiban nemcsak szakmáját kitűnően értő tanárt, de egy oly fiatalembert kap városunk, ki az irodalom terén is jól hangzó névvel bír s társadalmi életünknek kétségkívül nyereségül szolgál.”18 A [nagy]váradi 17 Az oroszok hazánk történetében. Nagyvárad, 8. évf. 1877. júl. 19. 164. sz. [3.] p. 18 A helybeli állami [...] Alföld, 17. évf. 1877. júl. 22. 167. sz. [4.] p. Lapunk kitűnő munkatársa, Márki Sándor ur [...] Nagyvárad, 8. évf. 1877. júl. 24. 168. sz. [3.] p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom