Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1876 125 Kétségkívül érdekes látvány olyanra, ki ilyesminek, holmi kazamata titkoknak még nem volt tanúja. júl. 20. Most hallom, hogy Fördős Géza e hó 17-én Kecskeméten elhunyt; tegnapelőtt temették. Tanársegéd volt a Műegyetemen, Stoczek egyik kedveltje; a Tanárképző Intézet gyakorlóiskolájában a fizikát tanította. Gyönge, beteges fiú volt, de a múlt év óta megjött kedve az élethez, bár egészségében nem sokat bízott. „Legnagyobb sorsáldásának tartom életemben azt - mondja önéletrajzában, melyet az én Diogenesem számára készített pár hó előtt17 -, hogy mindig igen nemes és kitűnő férfiakat volt szerencsém barátaim közé számíthatni, akik bizonyosan a legszívesebben már ma is kigyógyítanának lelki és testi betegségeimből, különösen a hideglelésből és köhögésből - ha ti. volna benne módjuk! Na, de majd csak lesz ennek is - vége!” Jól sejtette... Már a tavasszal lemondott tanárkodásáról, s Kecskemétre vonult édesapjához, a jeles egyh. szónokhoz. Született 1854. ápr. K[un]sz[ent]miklósón. Iskoláit Kecskeméten, az egyetemet, mely mellett a Műegyetemet is látogatta, Budapesten végezte, s azok közé tartozott, kik hivatásukat fel tudták fogni, s képesek voltak iránta lelkesülni. Nagyon kora halála igazi veszteség. Baráti szeretet lebegjen emlékén! júl. 21. Szünóra címmel Rácz Miska [Nagyjváradon szépirod., társad, és ismeretterjesztő lapot indított meg, melynek munkatársai közt ismerős neveket találok. Én is csináltam neki most egy verset, Gáspárhoz intézve, amelyben ezt megszólom, hogy engem nem vállalt el barátjának. Egy-egy Pegazusrugam még mindig a bocsánandó bűnök közé tartozik. júl. 22. Az első százforintnyi ... adósság! Jó, hogy ezt ennyire fölvittem: majd jön már, gondolom a többi. Én magam sem tudom, mire költők; úgy látszik, egész balek módra bánok a pénzzel. Ez pedig most sehogy sem illik viszonyaim keretébe. júl. 23. Hedry rám fogta, hogy nagyon sokat pislogtunk egymásra: én s a kisebbik Máltássy lány. (Van már énnekem!) Ma este a Grossban, vacsoránál láttam őt először (és nem utoljára!). Hedry különben a pillantások nagyobb részét maga számára követelte; elég szerénység akkor, midőn egy, saját állítása szerént szép, művelt és jómódú kassai lánytól e napokban visszakéri a jegygyűrűt. Meg is kapja. júl. 24. A lapok törvényszéki rovatában Holnapy Ákos apró-cseprő csalásainak tárgyalását olvashatni. Ez a ténsúr a hatvanas években írnok volt édesapám oldala mellett. Édesapám írnokjait mindenkor a család tagjaiul tekintette, hanem ezzel az úrral már akkor sem igen tudott rokonszenvezni. A fűzfapoétaságból nem józanodván ki, végre skribler lett, s egyidejűleg afféle szomorú keresetekre adta magát, mármint afféle budapesti ügyvédforma. Itt csak egyszer találkoztam vele. - Talán mégis jobb sorsot érdemelt volna! júl. 25. Megint lumpolás. Pedig csak udv. bankárom, Kókai tartja ez idő szerént a szuszt erszényemben. - Lekly megkapta a kassai keresk. iskolához tanárrá való kine17 L. 1876. jan. 28-i bejegyzés.
