Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József § Gyula város településtörténetének kezdetei 9 már nem szerepel Gyulamonostora sem egyházként, sem településként, hanem csak egyszerűen „Gúla” (Gyula) település és plébániatemploma. Ráadásul Gyulamonostora 1313 után nem bukkan fel többé a forrásokban. 1313 után mintegy húsz évvel azért hagyhatták el a „-monostora” utótagot - jegyzi meg Karácsonyi -, mert a XIV. században már nem éltek szerzetesek a monostorban, emléke is eltűnt az egykori kolostorépületnek. Karácsonyi nemcsak Gyulát és „Julamonustrá”-t azonosította egymással, hanem azt is állította, hogy a monostor ugyan elenyészett, de temploma fennmaradt, és azonos Gyula középkori plébániatemplomával. Ennek tudható be, hogy az okleveles forrásokban a középkori plébániatemplomra vonatkozó állításokat visszavetítette a monostor egyházára, így például szerinte a monostor egyháza a Boldogasszony tiszteletére volt szentelve, holott ezt a középkori plébániatemplomról írják.7 IX. Bonifác pápa 1398. évi oklevelére hivatkozva azt állítja Karácsonyi, hogy a monostori egyházban volt a Boldogságos Szűz Máriának nagy tiszteletben álló képe, úgyhogy „ájtatoskodás okáért nagy népsokaság zarándokolt vala ahhoz”.8 Az oklevélben írtak azonban megint csak a plébániatemplomra vonatkoznak, Mária-képről pedig egyáltalán nem esik említés a szövegben.9 A gyulai „de arundine” (a nádasból való) Mária-kegyképre (vagyis a Nádi Boldogasszony-kegyképre) vonatkozó első adat csak a XVII. század végére, Esterházy Pál nádor feljegyzéseire megy vissza.10 Milyen alapon azonosíthatta hát Karácsonyi a monostor egyházát Gyula középkori plébániatemplomával? Megpróbálta bizonyítani azt, hogy a monostori egyház birtokai később, legalábbis részben, a plébániaegyház birtokába kerültek. Először két helynévből indult ki: „.. .még sincs hiába a gyulai határban Szentbenedek, amellett Apáti”, ezek a kolostorról és bencés szerzeteseiről tanúskodnak. A megyetörténetben ezekhez sorolta a hajdani Boldogasszonyfalvát is (az oklevelekben „Bodogfalwa”), de akkor már sokkal óvatosabban fogalmazott: „Szentbenedek falu Szent Benedek tiszteletére emelt egyházától vette nevét, ennek tiszteletére pedig bárki is építhetett templomot, de mégis leghihetőbb, hogy Szent Benedek fiai emelték azt birtokukon alapítójuk tiszteletére. Mindezek azonban csak hozzávetések, találgatások” - fűzi hozzá fejtegetéséhez.11 Szentbene7 Vö.: GyO 3. 8 Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 138. Karácsonyi nyomán szintén tévesen idézi: Bálint S.-Barna G.: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp. 1994. 76-77. 9 Monumenta Vaticana historiam Regni Hungáriáé illustrantia S. I. T. II. 76-77. és GyO 3. 10 Esterházy Pál nádor gyűjtésére hivatkozva sorolja fel a magyarországi csodatévő Mária-képeket, köztük a gyulait is Szentiványi Márton: Curiosa et selectiora variorum scientiarum Miscellanea. Kassa, 1745. 54. 11 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 93-94., Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 311-312. Vö. még: Bunyitay: i. m. II. köt. 428-429. és III. köt. 460.