Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
10 Gyula város történetének kezdetei dek és Apáti Gyulához közeli fekvéséből azonban egyáltalán nem lehet különösebb következtetést levonni. Ha itt lett volna egy főúri nemzetség ősi birtoka, a monostor fenntartására feltehetőleg nem is abból adományoztak volna földet, hanem egyéb birtokokból. Boldogasszonyfalva felvétele az egykori monostor lehetséges birtokai közé csak gyengíti Karácsonyi érveinek bizonyító erejét. 1511-ben ugyan valóban a gyulai egyház birtokában volt, de nyilvánvalóan későn keletkezett településről van szó, amelyről csak 1510-ből származik az első adat.12 Implom József 1937-ben feltárta temetőjét, s abban csak XVI. századi sírokat talált.13 Szentbenedek falu, amely 1403-ban tűnik fel először írott forrásban, nem volt a gyulai plébániaegyház birtokában.14 Erre abból sem lehet következtetni, hogy 1511-ben lakosai a gyulai plébániatemplom Doboz közelében lévő malmainak gátjait voltak kötelesek javítani, mert ugyanerre voltak kötelezve a gyulai uradalom dobozi, szannai és györkei jobbágyai, valamint a gyulai Krakó és Újfalu utcák lakosai is.15 Apátiról később már csak azt állapítja meg Karácsonyi, hogy valamelyik monostor apátja telepített ide először állandó lakosokat, s erről nevezték el .16 Apáti azonban személynévként is előfordult (Apáti fia, Lukács 1138-ban a dömösi apátsággal együtt egy halastavat birtokolt a Körös mellett).17 Apáti falu eredetileg a Czibak és Sztáry családoké volt. 1420-ban már az egész falut zálogba vette a gyulai uradalom birtokosa, Maróthi János. 1451-ben özvegye, Jakes Orsolya és Maróthi László özvegye megvásárolták, és a gyulai plébániaegyháznak adományozták.18 Ebből az egy tényből azonban nem tudjuk levonni azt a következtetést, hogy a Maróthi család hölgytagjai egy jó kétszáz évvel korábban elenyészett monostor egykori birtokának visszaszerzésére indítottak akciót. 12 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 46-47., GyO 57. és 60. 13 Implom József: Előkerült a régi Boldogfalva temetője. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Összeáll, és kísérő tanulmány Draskovich József. Gyula, 1991. 29-30. /Gyulai Füzetek 2.1 A falu korábbi előzményekre visszavezethető voltát az újabb ásatás sem igazolta. Vö.: Szatmári Imre: Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában. In: Szatmári I,- Gerelyes I.: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Gyula, 1996. 61- 66. /Gyulai Füzetek 8./ 14 GyO 6. Implom ásatásai szerint a falu és temploma a XIII. században már állott: Szentbenedek és Györke. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 27-29. Szatmári Imre lehetségesnek tartja, hogy a templom korábban, a XI. vagy a XII. században épülhetett. (I. m. 41-52.) 15 GyO 61. Vö. még: Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 146. és 311-312. 16 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 16. 17 Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele - Magyar Nyelv. 1936. 54-57., 130-135., 203-206. 135. Vö. még: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. (Szerk. Léderer Emma) Bp. 1964. 184-193. 190. 18 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 17., GyO 15., ВО II. 61-62.
