Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
74 Gyula város történetének kezdetei kerülnek előtérbe, szükségképpen csonka lesz az összkép.13 A leginkább gyümölcsöző módszer az, ha a két fél - régész és történész - összeáll egy- egy projekt erejéig és közösen próbálják megoldani a felmerült problémákat. Kitűnő példát mutatott erre a Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Balázs alkotta szerzőpáros a gyulai régiónál jóval kedvezőbb írott forrásadottságokkal rendelkező Nyugat-magyarországi régióban.14 Sajnos Gyula környékének kutatásában nem történt meg ez a nélkülözhetetlen együttműködés régész és történész között. Gyula környékének esetében láthatóan nincs igénye a régészettudománynak az együttműködésre, az ásatási eredményekhez a Karácsonyi után született irodalmat gyakran nem veszik figyelembe, mint fentebb Gyulamonostora esetében már láthattuk. További példa erre a gyulai határ Szeregyháza nevű határrészén feltárt, az újkori térképeken is ábrázolt, és megnevezett egykori templom és település esete. „A lelőhely oklevelekből ismert elpusztult középkori falvakkal történő azonosításakor két vélemény alakult ki: vagy Szánna, vagy Szerhet falu temploma került itt elő... A Szeregyháza elnevezés a középkori oklevelekben nem fordul elő, Karácsonyi J. szerint ezt a nevet a XVIII. század elején a rácok adták a gyulai határ e részének.”15 A közeli Elek falu középkori történetének megírásakor egy lábjegyzetben - sajnos, sikertelenül - felhívtam a figyelmet arra a filológiai hibára, amely akadálya volt a sikeres azonosításnak. Szerhet 1232-es határjárásának a Hazai Okmánytár egyébként jó kiadásában Véghely Dezső olvasatában ez szerepel: „et inde per terram Seep pervenit ad Zunna et ibi cadit ad medium Crisyi”. Szép földje Karácsonyi és Scherer nyomán16 az újabb szakiroda- lomba is bekerült17 és az eredetivel való későbbi egybevetés elmulasztá13 Régészeti kritika a csak írott forrásokon alapuló módszerről: „Talán ennek következtében fordulhatott elő, hogy a régészeti leleteknek egyértelműen másodrangú szerep jutott azon összefoglalásokban, amelyeket szintén az 1960-as, illetve az 1980- as évek között középkor-kutató történészek írtak.” Bálint Mariann-Laszlovszky Jó- zsef-Romhányi Beatrix-Sabján Tibor-Takács Miklós: Középkori falvak és határuk. In: Magyar régészet az ezredfordulón. Szerk.: Visy Zsolt, Nagy Mihály. Budapest, 2003. 384.; ld. még Laszlovszky, József: Space and Place: Text and Object. Human- Nature Inter-action and Topographical Studies. In: People and Nature in Historical Perspective. Eds: Laszlovszky, József - Szabó, Péter. Budapest, 2003, 81-104. 14 Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Balázs: Korai uradalmak Vas megye délnyugati részén (1187-1213). Topográfiai rekonstrukció. In: „Hadak útján...” XV. A népvándorlás kor fiatal kutatói 15. konferenciájának előadásai. Tatabánya, 2004. október 4-6. Szerk.: László János - Schmidtmayer Richárd. Tatabánya, 2006. 175-186. (Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek 8.); Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Balázs: A Lapincs-Rába vonaltól délre eső terület Árpád-kori történeti földrajzához. A megyetörténet műhelyéből I. Vasi Szemle 64 (2010) 711-721.; Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Balázs: Víznevek névalkotó szerepéről - Vas megyei példákon. Helynévtörténeti Tanulmányok 6. (2011) 111-120. 15 Feltárt templomára és az eddigi sikertelen azonosításokra: Szatmári: Templomok 21-22. 16 Karácsonyi: Szerhet 69. és Scherer: Gyula I. 32. 17 Blazovich: Településrend 39.