Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre f Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 163 tetlen, hogy esetleg az itt kialakult s egymáshoz területileg is feltételezhetően igen közel eső, a Fehér-Körös mentén fekvő falvak összevonására tudatosan építettek például már a XII. század folyamán - vagy még korábban66 - az átlagosnál nagyobb méretű, több falu lakosságának befogadására is alkalmas templomot, létrehozva e körül egy későbbi potenciális nagyváros alapjait. A gyulai uradalom itteni tudatos kialakítása és a gyulai vár stratégiai helyválasztása, illetve felépítése később ugyanezt a célt erősíthette. A kisebb településeket összefogó egyházi szervezetnek és plébániatemplomnak, később pedig a várnak köszönhetően a település lélekszáma a XIV. századtól gyorsan gyarapodhatott, s ezt a térség településszerkezetének Árpád-kor végi átrendeződése is erősíthette. E népesség- növekedés ellenére azonban az egymáshoz közel eső korábbi települések területi széttagoltsága valószínűleg nem tudott olyan gyorsan eltűnni, mint amilyen gyorsan a lakosság száma emelkedett, s ezzel magyarázható, hogy végleges összeolvadásukhoz esetenként több évszázadra volt szükség. Egyes források szerint az csak a XVI. századra fejeződött be.67 A város mai - egymástól ugyan főként már csupán nemzetiségi alapon elkülönülő - területi egységei talán éppen e folyamat kései elhúzódásának tanúságtevői. Gyula kialakulásával kapcsolatban az egyértelmű válaszhoz - leginkább éppen a beépítettség miatt - hosszú út vezet, hozzá nagyon sok múzeumi bejelentésre, előkerülő leletre van szükség. Addig azonban el kell fogadnunk: sajnos több kérdésben nagy még a bizonytalanság. A belterület vonatkozásában például nem ismerjük biztosan az itt keresendő falvak neveit, egykori elhelyezkedésüket, s azt is meg kell magyarázni, hogy került a külváros területére a törökzugi templom, és hogy az 1566. évi Zündt-metszeten pontosan azonosítható városrészek és templomok helye hogyan viszonyulhatott a korábbi - s nem utolsósorban a mai - település szerkezetéhez. A külterületen pedig a régészeti topográfia eredményeinek - folyamatban lévő - részletesebb vizsgálata elengedhetetlen a biztosabb állításokhoz. Néhány település (pl. Szélhalom, Szánná, Szerhet) némiképpen bizonytalan azonosítása ezért még szintén módosulhat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a szisztematikus, teljességre törekvő régészeti terepbejárásaink során 1991-1997 között Gyulán és Gyula környékén minden szabad területet bejártunk, minden hozzáférhető régészeti lelőhelyet feltérképeztünk, köztük több Árpád-kori és késő középkori település helyét is. A külterületen ez utóbbiaknak a középko66 Példa lehet a XI. századi keltezésre, hogy Fövenyes templom körüli temetőjében Szent István pénzei is előkerültek (Szatmári 1996a. 26.), s a korai keletkezés mellett szól talán Gyula személynévi eredetű elnevezése is, amely a török méltóságnévre megy vissza (Kiss 1988.1. 551.). 67 Karácsonyi 1896. II. 140-141.
