Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
164 Gyula város történetének kezdetei ri oklevelekben említett falvakkal való azonosítása túlnyomórészt megnyugtató módon elvégezhető volt. A régészeti terepbejárások számára hozzáférhetetlen helyek, például az erdővel borított részek, s különösen a belterület, illetve a beépített területek azonban még nagyon sok új és hiánypótló információval szolgálhatnak. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a régészeti topográfia eddigi adatainak feldolgozása, a dokumentált és térképezett középkori lelőhelyek értékelése, továbbá ezeknek a középkori oklevelekben említett településekkel való azonosítása, ellenőrzése folyamatban van. Ennek ellenére azonban az már egészen bizonyos, hogy az eddigi adatok alapján Gyula kialakulásának helyét a város mai belterületén kell keresnünk. Erre leginkább a Fehér-Körös belterületi, kb. 4 kilométeres szakasza lehet alkalmas, hiszen bár e terület a beépítettség miatt régészetileg csaknem ismeretlen, ma is itt van a város központja, s ezért feltételezhető, hogy itt lehetett Gyula kialakulásának helyszíne is. A biztos állításhoz, a hely pontos meghatározásához és keltezéséhez a belterületen előkerülő minden régészeti korú lelet bejelentésére, múzeumba juttatására van szükség.68 68 A rajzokat Komáromi László készítette. Segítségét ezúton is köszönöm. A kéziratot 2012 karácsonyán zártam le.
