Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
162 Gyula város történetének kezdetei tárt templom és a részben az Epreskert utcába eső ferences templom helyével. Ez a területi egyezés a középkor végi és napjaink földrajzi állapota között megnyugtató is lehetne, ha tudnánk, hogy az 1566. évi középső városrész területén mikor jött létre az első középkori település vagy településkezdemény, annak mi volt a neve, illetve, hogy a közeli, külvárosi templomot - amely első periódusának idején is kiugróan nagy méretű volt - miért építették távol a település központjától. A ferences templom helyére még magyarázatot adna, hogy a kolduló barátok egyes esetekben a települések szélére építették tudatosan templomaikat, kolostoraikat,63 de a másik (a mai törökzugi) templom helye mindenképpen magyarázatra szorul. Az utóbbi templom feltárásának éppen harminc éve publikált rövid összefoglalása szerint a templom első periódusának méretei (22,5x8,8 méter) még a décsei templom méreteit (18x8,5 méter) is meghaladták.64 Az ásató szerint - bár igen óvatosan fogalmaz, és kerüli a pontosabb kormeghatározást - a templom legkorábbi építési periódusát kétségkívül az Árpád-korban emelték.65 A többi, feltárásokból is ismertté vált Békés megyei középkori templom keltezése alapján nem tévedhetünk sokat, ha a törökzugi templom építését - átlagos adatot véve, s az időben visszafelé haladva - legalább a XII. századra határozzuk meg. A lényeg tehát, hogy Gyula vagy Gyulamonostora 1313. évi említése idején ez a templom már biztosan állt, s nyilvánvalóan az itteni - esetleg a közvetlen környékben lévő többi - település lakóit szolgálta. A kérdés csupán az: mely település vagy mely települések jöhetnek itt szóba akár területi, akár kronológiai alapon. (Ajtós helye például igen közel van, de a többi - később a nagyobb Gyulába olvadó falu - helyét pontosan nem ismerjük.) A törökzugi templom környéke ma már beépített területre esik, így a régészeti terepbejárások segítségével sem lehet sajnos az itt lévő középkori lelőhelyeket felkutatni és kiterjedésüket meghatározni. Ez pedig Gyula kialakulása szempontjából alapvető fontosságú volna. Tény ugyanakkor, hogy Gyulának nincs korai, a XIV. századot megelőző Árpád-kori említése, s ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar királyság első két-három évszázadában az e területen feltételezhető települések egyike vált az idők folyamán saját belső fejlődés útján egyre erősebbé, magába olvasztva a közeli többi települést is. Ez lehetett például az Árpád-kori Gyula település is, amelynek a többinél jelentősebb voltát, népességének magasabb számát az átlagosnál nagyobb méretű (a mai Törökzugban feltárt) plébániatemploma is kifejezi. A korai településfejlődés szempontjából azonban az sem elképzelhe63 Dercsényi-Zádor 1980. 68; Fügedi 1981. 57, 76, 83, 85. 64 Jankovich 1982. 415-426; Décse templomához vő.: Szatmári 1994b. 66-71; Szatmári 2005.107-108. 65 Jankovich 1982. 424.
