Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
152 Gyula város történetének kezdetei sebbek közé tartozott. A terepjárásaink során a környékben több kisebb, elszórt Árpád-kori lelőhelyet találtunk, melyek - a templomos lelőhely kis kiterjedésére gondolva - egy még igen laza szerkezetű falukezdemény részei lehettek. A település nevét - annak korai elnéptelenedése miatt - nem ismerjük, a faluhely egyetlen okleveles említéssel sem azonosítható, de az egyik XIX. századi kéziratos térképen itt jelölt Téglás-halom elnevezés kétségkívül annak egykori templomára utal.56 (18. kép) SZERHET 19, KÉP Szerhet. A középkori falu helyszínrajza N agyon hasonló problémákkal találkozunk Szerhet faluval kapcsolatban, ugyanis itt szintén nehezíti a tisztánlátást, hogy lokalizálásában a helynevek sem segítenek bennünket, mivel eredeti neve semmilyen formában nem maradt fenn. Helyét - talán éppen emiatt - mindeddig nem sikerült pontosan meghatározni, de erre most, a Gyula környéki középkori falvak azonosításával összefüggésben talán lehetőség nyílik. Mivel ugyanis a több nagyon fontos kérdést felvető és nyitva hagyó Árpád-kori említése ugyanahhoz a fentebb már idézett, 1232. évi oklevélhez kapcsolódik, amely a falu határjárását tartalmazza, a meglehetősen részletesnek és pontosnak tűnő határjárás leírása, valamint a falu későbbi okleveles említései, illetve a régészeti terepbejárások által felderített középkori faluhelyek terepen való azonosítása alapján e település lokalizálásával is megpróbálkozhatunk. A Gyula szeregyházi határrészén előkerült Árpád-kori templomos faluval való azonosításának korábbi próbálkozásairól fentebb már volt szó. A probléma alapja ezzel a javaslattal kapcsolatban ugyanis az, hogy az okleveles adatok szerint Szerhet - ahogy részben Szánná is -, ha lehet egyáltalán az 1232. évi oklevélnek hinni, Árpád-kori alapítású, s a késő középkor végéig, a török korig létező település volt. Ezzel szemben a régészeti topográfia módszereivel Gyula szeregyházi határrészén egyértelműen 56 RégFüz 23 (1970) 66; Szatmári 2000. 40,48, Abb. 7; Szatmári 2005.124,190,47. kép; MRT IV/4. Gyula 258. sz. lelőhely, Berecz-Korondán-Liska-Szatmári-Vágó 1992. évi terepbejárása.
