Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre J Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 153 olyan faluhely azonosítható, amely még az Árpád-kor végén megszűnt. Viszont ettől mindössze 1,5-2 kilométerre található egy másik faluhely is, amelynek pedig a jelek szerint nem volt Árpád-kori előzménye, ugyanakkor megérte a török kort (Gyula Szana-zugi része). Szerhet okleveles említései egyébként valóban nagyon hasonlóak a Szannáéhoz - ti. az 1230 körüli említéseket követően csak 1403 utáni adatok szólnak róla, egészen az 1560-as évekig -, mégis külön kell kezelnünk egymástól a két települést. Ráadásul - e két középkori faluhelytől teljesen függetlenül - találtunk a régészeti terepjárásaink alkalmával egy olyan harmadik lelőhelyet is, amely egyértelműen középkori, vagyis az Árpád-kortól a késő középkor végéig keltezhető faluhellyel azonosítható, s amelyre Szerhet okleveles említései időben és térben egyaránt ráillenek. Gyula belterületének keleti, illetve Gyulavári belterületének nyugati szélén, a mai (ásott) Fehér-Körös medrének északkeleti partján, de a régi Fehér-Körös medrének déli oldalán (attól kissé távolabb, az időszakosan vízjárta területet lezáró hátas vonulaton), a középkori Várihoz egészen közel ugyanis egy Árpád-kori előzménnyel rendelkező, a késő középkort is megért településre utaló lelőhely található. Váritól való elkülönülése alapján e lelőhely a középkori oklevelekben említett települések közül leginkább Szerhettel azonosítható. Az okleveles adatok és a felszíni leletek egybehangzó tanúsága szerint e település is a XVI. század második felében, végén, illetve a török időkben vált végleg néptelenné. Templomának, temetőjének helyét azonban még nem sikerült megtalálni.57 (19. kép) VÁRI A településről több középkori okleveles említés maradt fenn, közöttük egy 1230-ból származó a falu Árpád-kori eredetét bizonyítja. XV. századi említései (1403, 1438, 1495) a lakosság és a település életének folytonossága mellett szólnak, a XVI. századi rá vonatkozó adatok pedig egyre gyakrabban a gyulai várhoz kapcsolják a falu történetét. 1523-ban plébániáját, 1552-ben papját is említették, de a templom pontos helyét még nem sikerült azonosítani. Az viszont - az utóbbi években Gyulavári belterületén előkerült régészeti leletek alapján - bizonyos, hogy a középkori Vári a mai református templom környezetében lokalizálható. (A település és a Fehér-Körös medrének egymáshoz való viszonya Huszár Mátyás 1822. évi térképén is kitűnően látszik.) Előkerülő embercsontokról, 57 Karácsonyi 1884a. 9-24; Karácsonyi 1896. II. 320-321; Szatmári 1996a. 21-22; MRT IV/4. Gyulavári 129. lelőhely, Kocsor-Szatmári-Zatykó, 1994. évi és Gábor-Kocsor- Szatmári-Zatykó, 1995. évi terepbejárása.
