Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
102 Gyula város történetének kezdetei hető, hogy a műemléki jelentőségének tudományos igényű felismerése előtt, már a XIX. század folyamán is megőrzésre méltónak tekintették. Az Almásy-kastély tájképi parkjában elhelyezkedő „romantikus rom” ilyen módon elkerülhette a hasonló korú és jelentőségű magyarországi műemlékek sorsát, a teljes pusztulást. Parádi Nándor 1956 és 1961 között végezte el a gyulai vár régészeti feltárását, az épület műemléki helyreállítását is figyelemmel kísérve. Sajnos a feltárásról csak egy alkalommal számolt be az ásatásvezető régész, a feltárás monografikus értékű feldolgozása nem készült még el.3 A vár középkori építéstörténetének legutóbbi összefoglalója az 1990-es években a vár területén régészeti kutatásokat folytató Feld Istvántól származik.4 A várépület legkorábbi elemei, az írásos források adatait is figyelembe véve 1405 és 1420 között épültek. A falkutatás eredményei alapján is elkülöníthető, következő építési periódust szintén okleveles adatok alapján 1445 körüli időpontra tehetjük. Ekkor épült az Apostolfejedelmek tiszteletére szentelt várkápolna is.5 (Ez utóbbi adat különösen fontos lesz a későbbiekben bemutatandó, a Törökzugban feltárt plébániatemplom keltezését és jelentőségét illetően.) A vár környékét is felölelő régészeti lelőhelyen egy török kori dzsámi maradványa került elő 1958-ban, a vár ma is álló épülete, és az Almásy-kastély között, a kastély előtti parkban. A már a XVI. századi településtörténethez kapcsolódó emlék feltárására az 1980-as években került sor.6 GYULA 2. LELŐHELY, FERENCES RENDHÁZ A z egykori rendházból és temetőjéből alig hozzáférhető ma már egy kicsiny terület. Az Epreskert utca egyik telkén romkert található, amely a templom szentélyét és a hozzá délről csatlakozó kolostor egyes részleteit foglalja magában. Itt van Corvin János feleségének, Frangepán Beatrix- nak és lányának, Corvin Erzsébetnek a sírhelye is. Az épületegyüttes többi része beépített telkeken helyezkedik el. A temető területe kiterjed az utca nyugati végén lévő, nagyobb kiterjedésű üres térség nyugati szélére is. Az itt lévő beépítetlen szakaszon a sírokon kívül középkori objektumok is kerültek elő az 1990-es években. 1931-ben és 1934-ben Implom József föltárta az egész templomot és a hozzá tartozó kolostort is, 1962-ben Pamer Nóra végezte el a műemléki helyreállítást megelőző régészeti feltárást, 1985-ben pedig Szatmári Imre ellenőrizte a torony helyét ásatással.7 1985. 3 Parádi 1966. 137. 4 Feld 2000. 257-280. 5 Feld 2000. 261. 6 Gerelyes 1996.101-125. 7 Szatmári 1994. 409-434.
