Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

gazdálkodásban a jobbágy gazdát segítették az 1/8 teleknél kisebb földön gazdálkodó, illetve nincstelen zsellérek, akik mezőgazdasági bérmunkából éltek. A gazda vállalkozó és munkáltató volt, aki meghatározott bérért igyekezett a cselédjéből a legtöbb hasznot kihúzni. A módosabb portákon előbb a „katonaházak", vagyis a Mária Terézia rendelkezése óta a lakosságnak kötelezően eltartandó katonák elszállásolására épített kis házak tűntek föl, amelyek később „zsellérlakások", „cselédházak" lettek. Ebből látni lehet, hogy az életmódjuk, az egymás közelségében való lakásuk szoros köteléket jelentett. A 300/1800. pörben a cseléd mondja, hogy a gazda „[...] házánál, a' hol én béres-házba lakom". Miután az 1772-ben bevezetett urbárium hatására lezárult a fölemelkedés és a földhöz való szabadon jutás lehetősége, egyrészt azoknak a száma szaporodott gyorsan, akik a vagyonból kirekedtek, másrészt azoknak, akik az öröklődés révén elaprózódó birtok miatt elszegényedtek. Nem véletlen, hogy például Vásárhelyen már a 18. sz. végén a zsellérek száma két-, háromszorosa volt a jobbágyokénak.

1 A térség viszonyaira jellemző, hogy a megélhetési gondok, a társadalmi kényszerhelyzetek elől való menekülés során a Tisza-Maros-Körösök árterében egyre több a katonaság és a földesúri terhek elől megugrott szegénylegény; kialakul a betyárvilág. Arról persze szó sincs, hogy a határban elfogytak a művelésbe fogható földek, csupán a földesúr birtokában voltak, aki ezeket bérbe adta, de elsősorban a gazdáknak. A szegénysorban élők sem fizetni, sem a dézsmakötelezettségnek eleget tenni nem tudtak. Vásárhelyen 1781-ben a „Méltóságos Uraság Publikáltatta": „Minden gazda a' ki mellett Maradvány föld van és fel akarja venni, jelenese magát az Urasagnal."

2 Vagy 1782-ben: "A Mé[l]t[ósá]gos Uraság a' Sz[ent] Erzsébeti út mellett lévő Barta György Szállása mellett Hód számra födet fog osztani akinek szüksége légyen holnap oda menyen."

3 Mint Herczeg Mihály megjegyzi: „Vásárhelyen ahhoz, hogy valaki elmehessen a »szomszédos uradalomba« cselédnek,