Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

erkölcsi bizonyítványt kellett váltani."

4 Ezzel a társadalommal nagyon könnyű volt összeütközni, hiszen a megkötések és a szabályozatlan földesúri tilalmak, amelyeket az uraság intézői gyakran kényük-kedvük szerint szaporítottak, minduntalan súlyos korlátozást jelentettek. Wellmann Imre jellemző idézetet hoz a 18. századból: „Cserei Mihály még óva inti fiait: »A jobbágyokon ne kegyetlenkedjetek, erejük felett ne szolgáltassatok, ha vét, mindjárt ne verjétek, megemlékezzetek arról, hogy ők is szintén olyan emberek, mint ti vagytok[...]«"

5 Wellmann az országos kép alapján velünk hasonló megállapításra jut, amikor azt is leírta, hogy a szegénység egy része kerüli a munkát. Idézzük: „Országszerte elszaporodtak a koldusok, a csavargók, a betyárok, a szegénylegények, mint az ellenük hozott nagyszámú rendelkezés mutatta. Kétségtelen, egy részük nem is akart szolgálatot vállalni (a »rideg legények«, »betyár« kifejezések eredetileg ilyen el nem szegődött emberekre vonatkoztak), főképp ha bő volt a termés, s a megélhetés kevesebb gondot okozott."

6 De más gond is gyakran adódott. Azokon a portákon, uradalmakban, ahol mindkét nemű cselédség nagyobb számban élt, előfordult, hogy egymásra kaptak. A szerelmeskedés „elvonta" figyelmüket és idejüket a munkától. A147/1769. pörben a 17 éves béres és a 16 éves cselédlány paráználkodtak, ,,[...]mellyet észre vehetett a' Gazda Asszonyom is, mert eleget látta hogy jágyzott véllem, és mondotta is hogy Semmi hasznomat nem veszi, mikor itthon vagyok[...]" és nem a szálláson. A 186/1782. pörben olvashatjuk ezt a vallomást: „[..JHorgosi Kertész Ménesh András[na]k a fia, a ki ottan a Kertészek csordássá volt, azon Kertészek előtt beszéllette, hogy (:úgy mond:) Hetes Ersók tűle esett Teherbe, mikor Hetes Ersók ottan Szedte a' Dohánt, ezt tudgya Horgoson lakó Nemes Panna Leányzó is, hogy Hetes Ersók Dohány Szedéskor több üdőt tőtőtt azon Legénnyel, mint Sem Dohány Szedésben." Mindezek ellenére, azt vitatni se szabad, hogy a cselédség