Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

Ismert képet kapunk a 354/1826. pörből, amikor megtudjuk, hogy „[...] a Béres és a Gazdafia kimenvén feküdni a' Jószághoz [...]" az éjszakát rendszeresen az istállóban töltötték. A Dél-Alfbldön ez a szokás egészen a hagyományos parasztélet megszűnéséig jellemző volt. Hasonló volt a helyzet a gazdalányok és cselédlányok vonatkozásában is. Ok a házban aludtak. Ahol cselédház volt és télen hidegnek bizonyult, a szolgálókat fölengedték a gazda házába. Erről ad hírt a 396/ 1827. pör is. Az egyik megesett cselédlány titokban akart szülni: „[...] az Asszony [a gazdaasszony] szobájába 9. órákkor lefekűvén, Martsó Judka nem jött - be, hálni, - hanem a' hideg Tseléd házba maradt, holott őis bent szokott hálni az asszony szobájába [...] 's a'mikor kétízbenis érte küldött az asszony [...]", magát azzal mentette ki, hogy fejfájása miatt nem ment be a többiekhez. 2. „Mi vagy ónod van

1

?" Szegénység, munkakerülés, bűnözés és kegyetlenkedések A főcímben szereplő kérdést a per tárgyalása során, a személyazonosság tisztázásakor tették föl, nem véletlen. Az általunk vizsgált levéltári anyagban 1796-ban találtuk meg az első olyan büntetőpört, amely a vádlott és tanúk vagyonhelyzetét tisztázta. Hazánkban ez a polgárosodás kezdete, amikor a polgári jólét föltételeként a vagyon került előtérbe. A francia forradalom reformgondolataitól, főleg az egyenlőségtől, a velejáró vagyonmegosztási törekvésektől is féltek. Ebben a korban I. Ferenc császár (1792-1835) viszonylag hosszú, 33 éves uralkodása idején a napóleoni háború a nép számára elszegényedést, a polgárosodó réteg számára a hadsereget kiszolgáló ipar és a kereskedelem révén konjunktúrát idézett elő. A vagyoni helyzet tisztázása az úriszék vagy a megyetörvényszék előtt azért is fontos, mert ha valakinek van vagyona, a testi fenyítésről mindinkább a bírságolás felé