Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

vasárnap aszűrűről a gabonát a városba hordták. Munkájukkal a termést kívánták biztosítani attól való félelmükben, hogy a közelgő „eső az életöt elrontja".

20 Végezetül szólnunk kell arról, hogy az általunk vizsgált poranyag tanulsága szerint, milyen volt a cselédség sorsa a gazda házában vagy szállásán, amikor és ahol szorosabb családi közelségbe kényszerültek egymással, ahogy a 373/1775. pörben említik: „[...] háza tele légyen élettel [...]" Az eddigiekben elsősorban a negatív jelenségeket vettük sorra. Azonban figyelmeztetnünk kell: hazug és igazságtalan történelmi kép lenne a gazdaréteget úgy beállítani, mint kegyetlen elnyomó, basáskodó, korhelykedő, henye életet élő urakat, akik a kiszolgáltatott cselédlányokat „megszeplősítik", béreseiket pedig kiszipolyozzák. A néprajz korábban már föltárta, hogy volt egy patriarkális kép is, amelyben a gazda együtt dolgozott, egy asztalnál étkezett a cselédjeivel. Becsülettel megfizette őket, gyakran elnézte nekik, ha megkárosítják. Ha a cseléd férjhez ment vagy megnősült, de még a nagy vásárok idején is, ajándékokat adott, olykor a kialkudott bérén felül is juttatott neki. A társadalmi ítélet tehát úgy jogos és valósághű, ha egy réteg fölött nem pantokrátorként, sommásan úgy ítélünk, hogy ,jó" vagy „rossz", hanem egyedenként vizsgálunk, mert a munkástartójelleme épp úgy egyéni, „embere válogatja", mint a munkásé! Az igazság az, hogy igen nehéz volt a jó gazdának és a jó cselédnek egymásra találni, de ha ez megtörtént, gyakori volt, hogy családtagként éveket töltöttek és dolgoztak együtt. Gondoljunk bele, mit ért az a munkaerő, akit mindennap látómtól vakulásig dolgoztattak, nem volt megállása, rosszul kosztolták és még lelkileg is megalázták. Néhány hét múlva a munkája már semmit sem ért. A jó gazda emberségből és számításból egyaránt mérsékletes maradt, mert neki sem volt mindegy, hogy a fogadott munkásai miként látták el a föladatukat. Tehát ebben a történelmi, szociológiai kérdésben is kettős magatartás érvényesült, akár az erkölcsi élet területén.