Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja

A lap második évfolyamában ugyancsak a Megyei napló rovatban jelentek meg Óhalmi Zsigmond - Omaszta Zsigmond - fenyítő törvényszéki ülésekről szóló tudósításai. Omaszta Zsigmond írásain már Kossuth előző évi, jogsérelmek, "üllegvirtuózok" és "aprócska kényurak" ellen írt vezércikkeinek hatását is lemérhetjük. A jótollú megyei táblabíró is a botozás és a deres ellen írt, s a Pesti Hírlap szerkesztőjéhez hasonlóan sorolta a súlyos jogsértéseket: hat hónapot raboskodott egy ártatlan személy, mert nem bírván a "szelíd tortúrát" - Kossuth egy korábbi cikkének címe -, oly bünt vallott be, amelyet nem követett el. Az egyik törvényhatóság a tanút is megvasalva küldte el Békésbe.

13 Az évnegyedes közgyűlésekről Tomcsányi József tárgyszerű összegzéseket írt, ellenben Omaszta Zsigmond beszámolói úgy harmaduknál szellemes publicisztikává alakultak át, s a szerző Kossuth dicséretét is kiérdemelve ostorozta a dereseket leszerelni nem akaró főszolgabírókat vagy éppen a fontolva haladókat.

14 Békés megyében a reformellenzék szilárd többséggel rendelkezett, így az országos és helyi ügyekben tett lépései összhangban voltak a Pesti Hírlap szellemiségével. Kossuth a megyei tudósítások csoportosításával még hangsúlyosabbá tehetett egy-egy kérdést, a szöveghez fűzött szerkesztői megjegyzéseivel kiemelhetett vagy elmarasztalhatott személyeket és jelenségeket. - Az 1841-es évfolyamból összeállított válogatás is mutatja, hatásosan élt a rendelkezésére álló eszközökkel. A Vidéki levéltárczában viszonylag keveset szerepelt Békés megye. Az egyesületekről, oktatásról, magyarosodásról, kisdedóvásról szóló közlések helyet kaptak a lapban, de - különösen 1842-től - rövidítve, máshonnan érkezett híradásokkal összevonva - valamennyi közlésére nem is lett volna hely. A kaszinókról és az olvasókörökről szólva e társaságok működésének dokumentálása volt a legfontosabb, egy-egy Pesti Hírlapban megjelent kisebb írás bizonyára inspirálóan hatolt a körök tagságára. Ha azonban olyan hír érkezett, amely fontosabb kérdést, például a polgári jogegyenlőség elveit érintette, akkor Kossuth maga is hallatta a hangját. Példa erre a dokumentum-összeállításban szereplő, 1841 augusztusában megjelent orosházi híradás. 13 Óhalmi Zsigmond [Omaszta Zsigmond]: Gyulán tartani szokott évnegyedes fenyítőtörvényszékúnk... PH 1842. 118. sz. 111. p. 14 PH 1842.141. sz. 325. p.