Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja

Több fontos, Békés megyével kapcsolatos írás jelent meg a terjedelmesebb elemzéseket közlő Értekező rovatban. 1841-ben a legaktívabb megyei szerző egy fiatal szarvasi tanító, Jancsovics Pál volt. Népnevelési eszmék című tanulmánya szerepel a közölt összeállításban. Az Értekezőben napvilágot látott többi írása elsősorban a szlovákok magyarorosdásának kérdéseit boncolgatta. A nevelés és a magyarosodás ügyét maga Kossuth is egybekapcsolta: "... a magyar nemzetiséget minden törvényes és méltányos úton, s különösen az iskolamesterek serkentésével (itt kevéssel nagy hasznot tehetni) terjesztendőnek vélnők."

15 E megfogalmazás szellemiségét tükrözik a később jelentős pályát befutott Jancsovics nevelésről, magyarosodásról, pánszlávizmusról írott cikkei. A közgyűléseken is rendszeresen szerepelt a megyében élő nagyszámú szlovákság magyarosodásának ügye: külön pénztárat állítottak fel a magyar nyelv terjesztésének előmozdítására, olvasókönyvet adtak ki, elismerésben részesítették a nyelvet legeredményesebben terjesztő csabai és mezőberényi tanítókat. Amellett, hogy a nemzet ügye koreszme volt - ugyanúgy, mint a polgári nemzet kialakulása idején mindenütt -, a magyarországi szláv népek magyarosodásának sürgetését más is magyarázza. A korabeli magyar politikai elit egészében élt a félelem, hogy a német egység mintájára a cári birodalom vezetésével a szláv népek is megindulnak a politikai egységesülés felé. A pánszlávizmusban azt az ideológiát látták, amelynek segítségével az orosz birodalom - de áttételeken keresztül akár Bécs is - a szláv népeket Magyarország ellen fordíthatja. E félelem nyomait megtalálhatjuk Jancsovics Pál írásaiban, s a szarvasi "köztanoda" homlokzatán lévő "szláv felírást" nehezményező közgyűlési beszámolóban is. Érdemes megvizsgálni, hogy kik írtak a Pesti Hírlapba, s kiknek a neve szerepelt leggyakrabban a Békés megyéből érkezett cikkekben. A társadalmi és politikai aktivitást tükrözik azok a névsorok is, amelyek a különböző országos szervezetek tevékenységében részt vevő és a nagyobb gyűjtésekben, könyvek terjesztésében szerepet vállaló személyek neveit tartalmazzák. A Pesti Hírlap első számú rendes levelezője a többször említett Tomcsányi József volt. A különböző megyei tisztségeket betöltő s a helyi politikában igen aktív Tomcsányi 1843-ban csabai főszolgabíró lett, majd 1846-ban másodalispánná választották. Az 1843-44-es és az 1847 - 48-as országgyűléseken Békés megye követeként vett részt. 1867 és 1876 között ő 15 Szabad Gy.: i. m. 70. p.