Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Draskovich József: Haan Lajos, az első megyetörténet írója

rajta. Végül 1870-ben jelent meg a megyetörténet, amelyet második kötetként oklevéltár egészített ki. Az utóbbit veje, Zsilinszky Mihály közreműködésével később még egy további kötettel toldotta meg, s ezzel összesen 349 Békés megye történetére vonatkozó okmányt tett közzé. "Diplomaláriumának két kötete valóságos szövétnek volt, amely bevilágította Békés vármegye múltját" - állapította meg Gyula történetének írója, Scherer Ferenc. Valóban, ez a nagyszabású forráskiadás Haan legfőbb érdeme. Nem elégedett meg néhány krónika ismeretével és véletlenül elékerülő oklevéllel, hanem már rendszeres levéltári kutatásokat végzett. Mivel a megye levéltárában a XVIII. századnál régebbi iratok nem voltak, Haan elsősorban a gróf Károlyiak pesti levéltárában és Budán, a kamarai levéltárban talált nagy számban forrásokat. A második oklevéltári kötet pedig megmutatta, hogy a gyűjtés még korántsem zárható le, egészen váratlan helyeken bukkanhatnak elő újabb oklevelek. Kezdett eredményeket hozni az a viszony is, amelyet Haan és néhány történésztársa (Pesty Frigyes, Szabó Károly, Thaly Kálmán, Nagy Iván stb.) kialakított. Abban állapodtak meg ugyanis, hogy közlik egymással, ha levéltári kutatásaik során olyan iratot találnak, amely valamelyikük számára érdekes. Ami az első, a megyetörténeti kötetet illeti, annak jó kétharmad részét a megyében létező, illetve egykor létezett helységek, puszták (összesen 129) betűrendben történő leírása teszi ki, és ez Haan művének kétségtelenül a legbecsesebb része - amint azt első recenzense, Pesty Frigyes leszögezte. Szintén lexikonszerű és hasznos a megyében született vagy ott élt, írói tevékenységet folytató személyek életrajzi adatainak és műveinek felsorolása. Maga a vármegye története elég rövid és hézagos, nem túl érdekfeszítő olvasmány. "Haan műve úgyszólván csak alapleltára Békés vármegye eseményeinek" - jegyezte meg Márki Sándor. Haan stílusa száraz, a forrásokban talált adatokat sorakoztatja egymás után, anélkül hogy azokat mélyebben értelmezné vagy szélesebb összefüggésbe ágyazná. Könyvén látszik, hogy úttörő munka, egy olyan korai összegzés, amelynek igazából csak egykét évtizeddel később értek be a fellételei, hiszen a valóban tudományos megalapozottságú történeti kutatás és a szakszerű forráskiadás fellendülésének időszaka országos szinten és a megyében is jobbára csak Haan művének megírása után vette kezdetét. Rengeteg összegyűjtött adata miatt az első megyetörténet mégis nélkülözhetetlen kézikönyv marad a helytörténészek számára.