Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Draskovich József: Haan Lajos, az első megyetörténet írója

1867-ben megalakult a Magyar Történelmi Társulat, melynek célja a magyar történettudomány összefogása, szervezése és a történelem népszerűsítése volt. Haan tekintélyét mutatja, hogy beválasztották a Társulat igazgató-választmányába. Évenként részt vett az ország más-más vidékein tartott vándorgyűléseken és az ezekhez kapcsolódó levéltári kutatásokban. Ezek az alkalmak elősegítették kapcsolatai szélesedését kora számos neves történészével. Tanúsítja ezt Haan kiterjedt levelezése az 1870 - 80-as évekből. E levelezés többnyire szakmai jellegű volt, elsősorban adatok küldésekérése. Emellett a megyében lelkésztársai is elősegítették adatgyűjtő munkáját. 1874-ben, a Békésvármegyei Múzeum és a fenntartására létrejött Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat megalakulásával kezdődött a megyében a helytörténeti kutatás virágzásának időszaka. Haan régiséggyűjteménye felajánlásával járult hozzá a múzeum felállításához. Részt vett a Társulat megalapításában is, amelyben élete végéig az alelnöki funkciót töltötte be. Haan éleiében igen aktív és tevékeny évek voltak az 1870-esek. A Társulat évkönyveiben ő és Zsilinszky Mihály publikáltak akkoriban a legtöbbet. Haan elsősorban történeti forrásokat adott ki, illetve ismertetett. (Néhány alkalommal régészeti tárgyakról is előadást tartott.) Tanulmányai közül a vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei alapján megírt "Békés vármegye III. Károly király uralkodása alatt 1715-1740" című emelhető ki. Megyetörténete megjelenése után egy évvel, 1871-ben ajánlotta először Haant a neves történész Ipolyi Arnold az akadémiai tagok sorába. Négy sikertelen próbálkozás után, 1877-ben meg is választották - Békés megyéből elsőként - az Akadémia levelező tagjának. Akadémiai székfoglalóul igen nehéz témát választott, a XVIII. század talán leghíresebb magyar tudósának, Bél Mátyásnak az életrajzát. Haan nagyon alapos kutatásokat folytatott, s az egyik legrészletesebb, legszínvonalasabb és ezért mindmáig alapvetőnek számító Bél-életrajz születelt meg tolla alatt. Nem véletlen tehát, hogy 1878. november 11-én megtartott székfoglaló előadása általános tetszést aratott. Ezenkívül még egy felfedezésével hívta fel magára a közfigyelmet. Már 1872-ben felvetette egy vitában, hogy a Dürer Albert családi krónikájában szereplő Eytas a középkori Gyula melletti Ajtós faluval azonos. Ajtósról származott a Dürer család, s Dürer és köznemesi ősei nevüket is innen vették. (Dürer = Türer=Ajtós) Haan 1878-ban egy kis