Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Draskovich József: Haan Lajos, az első megyetörténet írója

tenként szlovák, latin vagy német nyelven is publikált. Hazatérte után azonnal bekapcsolódott a csabai liberális értelmiség körébe. 1842 novemberében részt vett a csabai kaszinó megalapításában, s őt választották meg a kaszinó jegyzőjének. A reformkori magyarországon az információk terjesztői, a társadalmi nyilvánosság elsőrendű fórumai voltak a kaszinók és az olvasóegyletek, amelyek Békés vármegyében is sorra alakultak az 1830-as, majd főként az 1840-es években. (Csabán már 1834-ben működött a "Csabai Olvasó Társaság".) A kaszinók, egyletek megrendelték az új eszméket közvetítő könyveket és főleg a folyóiratokat, hírlapokat. "Mi fiatalok csak úgy nyeltük Kossuthnak hatalmas vezércikkeit" - jegyzi meg naplójában Haan. 1845-ben volt a régi evangélikus templom felszentelésének 100 éves emlékünnepe. A presbitérium megbízta Haant, hogy erre az alkalomra írja meg Csaba és egyházainak történetéi. Haan a kívánt időre elkészült a "Békés Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról" című kis füzettel, amelyet szlovák nyelven is publikált. A Tudományos Gyűjtemény lapjain 1826-ban már megjeleni Csabáról egy színvonalas statisztikai leírás Ágoston János szentandrási katolikus lelkész tollából, de ehhez képest Haan új történeti adatokat tudott feltárni. A munkát nem zárta le, 1866-ban háromszoros terjedelemre kibővítve adta ki füzetét. Fennmaradt ezen kívül Csaba történetének egy 1858-as évszámmal ellátott kézirata is, amelyben az 1866. évi kiadásban sem szereplő részletek találhatók; a Csaba történetéhez gyűjtött források is csak ebben a kéziratkötetben vannak meg. A legtöbb, autodidakta történészként írogató lelkész megelégedett állomáshelye krónikájának feljegyzésével vagy történetének rövid összefoglalásával, de Haan nem érte be ennyivel: "Amidőn Csaba városa tulajdonát kutattam, természetesen rájöttem Békés vármegyei községekről szóló adatokra is. Ezeket szorgalmatosan jegyezgettem, s így támadt idővel Békés vármegye hajdana című munkám..." Egyelőre Haan még egy kitérőt tett, 1849-től ugyanis a Csanád megyei Nagylakon vállalt lelkészi állást. A kutatással ott sem hagyott fel, lelkésztársával, Zajacz Dániellel 1852-ben kiadta Nagylak rövid történetét. 1855-ben tért vissza Csabára, ahol édesapja halála után őt választották meg lelkésznek. Hamarosan megírta a Jénában tanult magyar diákokról szóló kis könyvét, amelyet korábban említettünk. Ezután nyugodtan dolgozhatott Békés vármegye történetének feldolgozásán. Amint egy levélből értesülünk róla, a kéziratot már 1865-ben elküldte Pesly Frigyesnek, aki javításokat telt