Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Cseh Edit: 275 éve települt újjá Vári

A vallomástevők adatai között szerepelt életkoruk és 1718-as lakóhelyük megnevezése is. Többen utaltak arra, ill. vallomásaikból kiderült, hogy hajdan vári lakosok voltak. Ezek jórésze a vallomástétel idején Székudvaron élt, egy tanú Szalontán. Dongó János 80 éves székudvari lakos vallomásából: "Váriban laktam a török világban." Ábrány János 60 éves székudvari lakos nem mondta ki, hogy hajdan Váriban lakott, de vallomásának utolsó mondata így hangzott: "... s az vári török úrnak addig a patakig fizettünk, s dézsmáltunk mindenünkből, addig éltük." Tulkai Mihály 60 éves székudvari lakos: "Az előtt [a] török világban Váriban laktam, az atyámtól mindenkor hallottam, hogy Gyula és Vári között való patak a vári határ." Bíró Gergely 60 éves szalontai lakos vallomásából: "Tudgya bizonyosan, a patak volt a vári határ, akkor Váriban lakván." Fesető János régi és újbóli vári illetékességű tanú vallomásából fentebb már idéztünk. Irázi Márton 62 éves vári lakos is minden valószínűség szerint a népességi kontinuitást képviselte. A bizottság a tanúk alapos kihallgatása után jegyzőkönyvezte a határjeleket. A latin nyelvű szöveget Implom József fordította magyarra és közölte már említett művében: "Befejeztetvén tehát a tanúk meghiteltetése, a szükséges és alakszerű vizsgálat véghezvitetvén, meghányván-vetvén minden oldalról vallomásaikat,... az első határjelet a szomszédos Vári helység felől az előbb említett folyóparton, innen továbbhaladván, a másodikat, a Határ-ér nevűt a Hegyes-halomra, a harmadikat, a Könyök-határ nevűt pedig a folyó lejtős partján, és a negyediket a Szikes közepén Sík határ nevű határjelet emeltettük. Innen továbbhaladván, a Mikó-halma nevű hármas határt találtuk, mely - köznyelven Hánnas-határ - elválasztja Várit, Pülyt és Gyulavarsányt, amely megújíttatott. A hatodik, középső határjel egy dűlőben való halár, a hetedik hasonlóképpen Varsány felől az Érhát alatt való határ, a nyolcadik a Varsány helység felé elterülő szántóföldek végén, a kilencedik a Rétes szilben való semlyékhatár, a tizedik a Lyukas-halom alatt való határ az útfélen Varsány felől, a tizenegyedik bizonyos völgy közepén, a tizenkettedik a bozót közelében, a tizenharmadik Poka-halmán való határ, a tizennegyedik a Bárdos folyó mellett egy rekettyefa alatt, a tizenötödik a Dobos-eúben való határ, a tizenhatodik Varsány felől az Hótt-keresi határ, a tizenhetedik és utolsó a Közép-ér nevű határjel a Keres folyón túl Gyula város és Vári helység között emeltetett." 1720-ból, a források szempontjából gazdagabb évből, három összeírás maradt ránk: egy országos és két megyei. Bár mindegyikben más-más családszám szerepel (1720. január, megyei öi.: 64; országos öi.: 52; év végi