Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Gyula első ismertetői, történetírói - Petik Ambrus gyulai tanító megyeföldrajza (1784)

1782-ben a gimnáziumokban tankönyvként használt, a neves tudós, Bél Mátyás Notiája alapján készült Compendium Hungarie geographicum 177. évi kiadása korrigálását kérték a vármegyéktől. Békés vármegyében öt pontban fűztek rövid észrevételeket a Compendium Békés megyét leíró részéhez. Szeghalmi Gyula szerint Petik Ambrust kérték fel a válasz megfogalmazására, amelynek fejében tiszteletdíjul állítólag a Notitia 4 kötetét is megkapta volna a Compendium kiadójától.

5 A Szeghalmi által hivatkozott 1782. évi vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv azonban nincs meg a Békés Megyei Levéltárban, a közgyűlési iratokban pedig nincs említés Petikről. Az öt pontos észrevétel nem igényelte különösebben Petik tudását, így megkérdőjelezhető az is, hogy valóban ő fogalmazta volna meg a választ. A tiszteletdíj is hihetetlenül nagynak tűnik. Enyhén szólva nagyvonalú hiszen adat nem támasztja alá - Szeghalminak az a feltételezése is, hogy ez a válaszadás, illetve a szarvasi evangélikus lelkésznek, Markovicz Mátyásnak a Maros-Körös közéről írott kéziratos leírása sarkallta Petiket megyeföldrajza elkészítésére. Annál inkább sejthetjük a háttérben a felvilágosult abszolutista állam tanügyi reformtörekvéseit, hiszen a megyeföldrajz 1784-ben íródott, éppen egy évvel az új norma gyulai bevezetése után. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis előtérbe állította a hasznos, az állampolgároknak szükséges ismeretek tanítását. Ennek megfelelően a kisgimnázium (a gimnázium alsó tagozata, a három osztályos ún. grammatikai iskola) első és második évében a földrajztanítás legelső feladata volt elsajátíttatni a tanulókkal a haza földrajzát. A tanulók a tanár segítségével - állt az utasításban - gondolatban vármegyéről vármegyére járják be az országot, s e "képzeletbeli utazás magának az iskolának székhelyén" kezdődjék; "innen elindulva pedig tüzetesen végig kell vizsgálni az egész megyét". A megyékben vegyék sorra az egyes járásokat, elsorolva mindegyikben a fontosabb helységeket, várakat, kastélyokat, egyházi intézményeket és a nagyobb földbirtokokat. Kiváltképp fel kell deríteni a vármegye sajátosságait a természeti kincsek és a természet három világa (ásvány-, növény- és állatvilág) szempontjából.

6 Mint azt megyeföldrajza is mutatja, Petik a tehetségesebb tanítványoknak nemcsak a latint tanította, 5 A vármegye válasza a közgyűlési iratokban: BML. IV/. A 1. b 23/1782. Szeghalmi Gyula: Petik Ambrus és az első megyei földrajz - Nemzeti Kultúra. 1911.11. sz. 322-324., 12. sz. 356 - 358., 1912.1. sz. 2-5. 6 Ratio Educationis. (Ford. Mészáros István.) Bp. 1981. 98 -100.