Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
Gyula első ismertetői, történetírói - Petik Ambrus gyulai tanító megyeföldrajza (1784)
hanem egyéb az alsóbb gimnáziumi osztályokban előírt tárgyak oktatását is bevezette a "deák oskolában", amelyből - büszkén jelenti ki - "más nagyobb iskolákban folytatva tanulmányaikat, sokan jutottak papi méltóságra, vagy világi tisztségekre". Megyeföldrajza tartalma és felépítése a Ratio hatásáról árulkodik. Több évtizedes helyi tapasztalatai birtokában írta meg a vármegye "földleírását", amely egyetlen fennmaradt művének számít. 7 A kérdés - felelet formájában megírt geográfia a megye területének bemutatását a békési járáson kezdi, ezen belül előre veszi a megyének nevet adó Békés mezővárost és csak ez után következik az iskola székhelye, "a legnevezetesebb Fő Város az egész Vármegyében", Gyula, amelyet ennélfogva a legrészletesebben mutat be. Ismerteti az egyes helységek fekvését, lakosait (nemzetiségüket, vallásukat, esetleg nyelvükről, ruházatukról és megtelepedésükről is szót ejtve), nevezetes, illetve hasznos épületeiket, valamint a múlt esetleges fennmaradt emlékeit és a helyhez fűződő emlékezetes eseményeket. Ezután a megye területének természeti viszonyait (a föld termékenysége, folyók, erdők, legelők, rétek, növény- és állatvilág) írja le, végül az "állampolgári ismeretek" átadásáról sem feledkezik meg, felsorolja a főbb megyei és uradalmi tisztségviselőket, valamint a megyebeli uradalmak birtokosait. Petik műveltségéről a megyeföldrajz nemigen ad képet. Csak egy mű ismerete derül ki belőle. Losonczy Hányoki István országismertető könyvét 8 ismerhette, hiszen a Békés vármegyét bemutató rövid versike Petik megyeföldrajzában a Losonczynál szereplőt variálja. Losonczynál a következő versike olvasható: Békés vármegyének lapályos határa, Ád bőven gabonát szántó munkájára, Itt Ötsöd, Sz. András, Békés, Gyula Vára, Mehetsz Gyoma, Szarvas, Birinke, Tsabára. Petiknél: Békés Vármegyének, lapályos határa, 7 Az Ungarisches Magazin 1780. évi II. k-ben ugyanis nem található meg Gyula város leírása Petik tollából, amelyről Karácsonyi említést tesz. 8 Losonczy István: Magyarország kis tüköré. 1. kiadása 1773-ban.
