Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

alapján értelmezze és magyarázza. Mert - ahogy barátja és igazgatója egyik imadalában hirdeti - a világszellem csak a sír titkait tartotta fenn magának; a síron innen az anyag uralkodik, aminek törvényeit minden embernek saját jól felfogott érdekében is ismernie kell. Tagadhatatlan: a tudományok újfajta szemlélete óriási változást hozott a nevelésben is. Vajdáéknak a német filantropizmus gyakorlati pedagógiájához közelítő módszere - a vallási liberalizmus szellemének erőteljes térhódításával párhuzamosan - látszólag csakugyan meglazította a hagyományos szigorra alapozott fegyelmet. Persze, a drillszerű vakfegyelemből nem alakult ki mindjárt, zökkenőmentesen családias, tudatos fegyelem. Túlságosan szokatlan jelenség volt még. A katonás fegyelem felszámolásával sokan nem értettek egyet. A pálca használatának a jogát alig vitatta valaki. Még az éveken át dékáni (iskolafelügyelői) tisztséget betöltő esperes: Horváth Sámuel is így vélekedett egy 1855. október 28-án írt levelében: "Simogatás ámításnak megjárja - valódi életnek erélyesség való!"

19 Ahhoz, hogy korszerű és okos "életre nevelés" valósulhasson meg az iskolában, természetes levegőre, őszinte tanár-diák kapcsolatra van szükség. Olyan légkörre, amelyben a diákok nem "kiszolgáltatott jobbágyok", akik "rettegnek a zsarnok kezei között". Közvetlen emberség, megértés és szeretet kell; nélküle nem alakulhat ki fejlett erkölcsi műveltség, nincs és nem lehet semmiféle nemzeti egység. Ebből kifolyólag a Vajda-Ballagi féle oskolának is - amelynek alapelve "szeretni a hazát és szeretni egymást" az a kötelessége, hogy "kifáradhatatlan" ajakkal hirdesse az igazságot, terjessze az erkölcsöt, zúzza szét a homályt, s derítse fel, ami borús az emberi viszonyokban. Ez azonban csak az új természeti és társadalmi igazságok elsajátítására és terjesztésére alkalmas, káros előítéletek nélküli, friss szellemiségű, művelt pedagógusokkal érhető el. Valószínűnek látszik, hogy ennek az útkeresésnek volt korát megelőző, sajátos túlzása Vajda Péter utódjának: Greguss Ágostnak az az 1847-ben készített s "a szarvasi ágostoni hitvallású főtanoda elrendezéséről" szóló tervezete is, amely többek között a gimnáziumi pedagógiai-didaktikai munkát a korabeli egyetemi-főiskolai oktatásmódhoz kívánván közelíteni, úgynevezett szabad tanítást sürgetett azzal a megokolással, hogy mind az ő, mind tanártársai tudásában, tantervi előírásoktól független sikeres oktatómunkájában maradéktalanul bízni lehet. Vajon, nem innen eredt-e a tanu19 BML - VIII. 54/1. A szarvasi Vajda Péter gimn. iratai.