Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

lóifjúság Ballagi tanári tevékenységének parttalanságára, tantervi előírásoktól független ötletszerűségére hivatkozó, elmarasztaló kritikája? Tény, hogy Greguss beadványát ő is pártfogolta, sőt elsőként írta alá. Hogy miért az ő fejére olvasták rá a tudását kérkedve fitogtató jelzőt? Talán mert nem rendelkezett olyan pompás ismeretterjesztő - ismeretközlő képességgel (vagy csak tantárgyai voltak olyanok?), mint Greguss, aki Nádor szerint a legnehezebb tudományos tételek elemzését is hozzá tudta idomítani hallgatói értelmi szintjéhez. Vajda haláláig nem valószínű, hogy Ballagi a tantervi előírásokat ilyen Überaus an, ennyire szabadosan kezelte. A Pesti Hírlap 1845. június 13-i számában olvasható közleményben (alcímei: Magyar templom a tót városban; ötödik rendes tanító a főiskolában; örök váltság; kisdedovó?) Vajda Péter ugyanis a következőket írta: "A szarvasi főiskolában a zay-ugróczi terv szigorúan megtartatik, következőleg valamint ide jöhetnek az ifjak minden protestáns intézetből, úgy innen akárhová távozhatnak, hátramaradást nem szenvedve. Tanítási nyelv kizárólag a magyar, anélkül, hogy a német, latin és görög elhanyagoltatnának... Végezni lehet Szarvason a philosophiát és theológiát, sőt a philosophiában statistica és észjog is taníttatik". A Ratio Educationis szellemében fogant zay-ugróci tervezet nemcsak abban különbözött elődeitől, hogy a természeti ismeretek, a reáliák tanításának tágabb teret adott, és a szakrendszerű oktatást uralkodóvá tette az evangélikus gimnáziumokban az osztálytanítással szemben, hanem hogy az egyes intézetek más-más tantervi követelményrendszerét megszüntetve, olyan egységes tananyag oktatását írta elő, amelytől senki sem térhetett el anélkül, hogy az iskola nyilvánossági jogát ne veszélyeztesse. Azaz Ballagi is csak ráadásként ismertethetett és magyarázhatott új tudományos tételeket tanítványainak - tantárgyakat pedig nem hagyhatott el. Ballagi kulcsszerepet játszott Vajda iskolafejlesztési koncepciójában s megértő és hasznos munkatársnak bizonyult. Az ő közismerten elsőrangú héber és görög nyelvtudására alapozva szervezhette meg Vajda a teológiai előkészítőt, az úgynevezett "istenészeti" osztályt. Reá építette a fizikus - és a filozófiai képzést, amelynek fokozott eredményességét biztosítandó (jól tudván, hogy ahhoz nemcsak lánglelkű tanárok, de hasznos oktatási segédeszközök, szemléltető tárgyak is kellenek), az ő sürgető javaslatára szervezett be különböző "optikai felszereléseket, földmérő eszközöket, tömörmértani faragványokat és kémiai szerelvényeket". Velük az iskola