Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Szétváló utak
ezúttal az európai nyomda- és papíripar szellemi központjába, Lipcsébe. A Staatliche Akademie für Graphische Künste und Buchgewerbe növendékeként a nyomdászati stúdiumok mellett rajzolni tanult. Kner Imre megkívánta öccsétől, hogy az elméleti alapok megszerzése mellett megfelelő jártasságra tegyen szert a nyomdászathoz kapcsolódó rokon területeken is, pl. a litografálásban, a fametszésben, a rézkarc technikájában. Az osztrák és német szakiskolában töltött idő alatt rendszeresen irányította és szigorúan kontrollálta Albert tanulmányait. Már öccse iskoláztatásának megkezdésekor határozott tervei voltak: azt remélte, hogy legfiatalabb testvére is a családi vállalkozás részese lesz. Úgy tervezte, hogy a nyomda üzleti, művészeti és kiadói irányítását maga végzi, a középső fiú, Endre, a pénzügyi, kereskedelmi tevékenység koordinátora lesz, s Albert átveszi az üzem műszaki vezetését. Ez utóbbi elképzelés nem valósult meg. Kner Albert hazatérése után csak rövid időt töltött Gyomán. Szűknek találta a neki szánt kereteket, s bátyjától eltérő alkati tulajdonságai miatt nem is nagyon tudott beilleszkedni a Kner Imre által minden részletében meghatározott otthoni üzemi miliőbe. (Albert volt a családban a rebellis írta a könyvkötészként sikeres pályát befutó Kner Erzsébet sok évtizeddel később. 1 ) A legkisebb fiú a saját lábára állt s Budapesten, a Globus Nyomdában helyezkedett el; 1925-ben egy, még magyar érdekeltségű temesvári nyomda irányítását vette át. Másfél év múlva tért vissza a fővárosba, kevéssel később a Hungária Hírlapnyomdához szerződött, és ott üzemvezető lett. Kner Albert tipográfusként és tervező grafikusként egyaránt szép sikereket ért el: szerepelt a lipcsei, a kölni könyvművészeti kiállításokon, munkáit a hazai és külföldi lapok gyakran közölték, 1927-től főmunkatársa volt a Magyar Grafikának. A családi üzemhez és a bátyjához fűződő kapcsolatai Gyomáról való távozása után is nagyon szorosak maradtak. Számos tervet készített fivére megbízásából a nyomda részére, sőt a cég afféle nem hivatalos budapesti megbízottja volt. Maga is biztonságos hátországként támaszkodott a gyomai nyomdára, sokszor kapott szakmai és másféle segítséget otthonról, kiállítási anyagait, műmellékleteit mindig a Kner-nyomdában nyomatta. A reánk maradt vaskos levélkötegek arról tanúskodnak, hogy Kner Imre és Kner Albert között a napi szakmai kontaktus folyamatos volt. Bár a 1 Kner Erzsébet: Az asztalfőn. In: Kner Imre emléke. Szerk. Haiman György. Békéscsaba-Gyomaendrőd, 1990.13. p.
