Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Szétváló utak

kettejük közötti alkati és felfogásbeli különbségek olykor viták forrásává váltak, de Albert is pontosan tudta, hogy pályája elindításában, a sok-sok szakmai fortély megismerésében, teljesítménycentrikus világszemléletének kialakításában, milyen nagy szerepe volt bátyjának. "Mindent Imrének köszönhetünk, nélküle semmik sem lettünk volna..." - mondotta jóval később.

2 A második Kner-generáció két tipográfusának útja 1940-ben vált szét. Az 1939-ben elfogadott második zsidótörvény rendelkezései minimálisra szorították a nyomdákban szellemi munkakörben alkalmazható, a törvény által zsidónak minősített személyek arányát. Kner Albertnek szembe kellett néznie azzal, hogy elveszítheti állását. Hosszú hónapokig tartó őrlődés után úgy döntött, hogy családjával együtt kivándorol az Egyesült Államokba. Felesége amerikai állampolgársága révén tervét valóra tudta váltani. Imre nagy veszteségként élte meg öccse távozását, de szakmai kapcsolatait megmozgatva maga is próbálta segíteni testvére tengerentúü elhelyezkedését. Egy ideig reménykedett abban, hogy a háború után Albert haza fog térni; az elutazást nem kivándorlásnak, hanem következetesen "hosszabb tanulmányútnak" mondta.

3 Kner Albert és családja 1940. április 18-án indult el Magyarországról. Chicagóban telepedtek le, ebben a városban éltek Kner Albertné rokonai. A közölt tíz levelet Imre és Albert 1940 és 1943 közötti levelezéséből választottuk ki. A kivándorlást követő évekből összesen huszonhat levél maradt meg, nyolcat Albert írt - kettőt közülük külön Endre bátyjának címzett -, tizennyolcat Imre. A forrásokban lévő utalások világosan mutatják, hogy jóval többször jött posta Chicagóból, részben Gyomára, részben a Budapesten élő rokonokhoz. A családtagok azután kézről kézre adták a nagyon várt híradásokat. Valószínű, hogy nem minden levél jutott vissza Kner Imréhez, s ha meg is maradtak, nem kerültek közgyűjteménybe. Egy kivételével valamennyi levél 1940-41-ből származik, 1942-ből nincs egyetlen egy sem, 1943-ból is csupán egy Kner Imre által írt német nyelvű rövid tudósítás maradt meg, amelyben a családtagokról szóló rövid beszámolóra szorítkozott. Nyilván a cenzúra miatt írt németül. 2 Uo. 3 BML XI. 9. b/19. Kner Imre Braun Vilmoshoz, 1940. ápr. 9. Kner Albert nem tért vissza Magyarországra, 1976-ban bekövetkezett haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.