Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

EMLÉKEZÉS A 100 ÉVE SZÜLETETT RÉVÉSZ IMRÉRE (1889-1967) Adatok Pápán született (apja, Kálmán, református püspök és történész). A református teológiát Kolozsvárott és Montauban végezte. A kolozsvári egyetemen az egyháztörténet tanára (1913-16). 1927:a debreceni egyet-.m magántanára, majd "nyilvános" tanár. Egyházkerületi főjegyző (1923-29). 1938:a tisztántúli egyházkerület püspöke. 1935-től akadémikus. 1938-tól a genevai egyetem díszdoktora. Szerkesztette a "Hit és élet"et, a "Debreceni protestáns lap"-ot, a Protestáns Szemlét, főmunkatársa volt a Református Életnek. Széleskörű egyháztörténeti munkásságot fejtett ki; tanulmányt, könyvet írt - egyebek között - Dévai Bíró Mátyásról ("az első magyar kálvinistáról"), Bethlen Gáborról, Bod Péterről - mint történetíróról, Husz Jánosról és koráról. Több tankönyvet jelentetett meg a magyar református egyház történetéről. Három kötetesre tervezett Magyar protestáns egyháztörténetének "csak" az I. kötete jelent meg 1938-ban; az alábbiakban e munkájából idézünk néhány kisebb, vidékünket közelebbről is érintő részletet. 1949-ben lemondott a püspökségről és az 1920 óta viselt debreceni lelkészségről is. Budapesten, visszavonultan élt. Részletek Révész Imre: Magyar református egyháztörténet I. (1520 tájától 1608-ig) c. munkájából (Oebrecen, 1938). Ozorai Imre (76-78.0.) A Tiszántúl különféle vidékein is már a harmincas évektől egyre szaporodtak a reformáció érdekében fellépő igehirdetők s az azt elfogadó földesurak és gyülekezetek. Az özvegy Perényi Gáborné Frangepán Katalin és fia János, Ugocsa és Máramaros megyék főispánja, valamint ennek sógora, az ifjan elhalt Drágfi Gáspár, Kraszna- és Középszolnok Megyei főispán (e nevezetes oláh eredetű, de rég színmagyarrá vált arisztokrata család utolsó sarja) a reformáció határozott pártfogói, amit egyebek mellett az is mutat, hogy egy darabig oltalmuk alatt működik a később az Alföldön reformáló kitűnő író-prédikátor, a keményszavú Ozorai Imre. Született Ozorán, Tolna vármegyében. 1530-31-ben krakkói, majd wittenbergi egyetemi hallgató. A fentebb említett helyeken kívül még szilárdabb adatok maradtak fenn körös-marosközi reformátorkodásáról Békés, Bihar és Zaránd vármegyék összeszögellő területein, a reformációt korán és nagyon buzgón pártfogoló nagybirtokos Nadányi és Massai (Majsay)-családok oltalma alatt. Reformátori gondolatvilágának és prédikálási módjának pompás tükörképe "De Christo et eius Ecclesia, item de