Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

hangsúlyt fektetett olvasmány-élményeire, azaz külföldi szerzők gondolatainak szerepére. Szerintünk azonban ö nem elsősorban idegen talajban gyökerezett eszmék meghonosításával próbálkozott. Hazai földon is megvoltak azok az eszmei alapok, amelyekre támaszkodhatott. Programja a korabeli magyar politikai életből szervesen fejlődött ki. Elég csak a nagynevű Esterházy Miklós nádor beadványait, felterjesztéseit kezünkbe venni ahhoz, hogy szembetűnjék, milyen sok ponton csengenek össze Zrínyi későbbi elképzeléseivel. Ezen nincs miért csodálkoznunk, hiszen a fiatal Zrínyi is tagja volt a nádor körül szerveződött ún. Esterházista csoportnak; a nádor védőszárnyai alatt kezdett el politizálni. Ha hozzávesszük, hogy a kor nagyjai közül gyámja, Pázmány Péter is nagy befolyást gyakorolhatott rá, már azon sem csodálkozhatunk igazán, hogy miért is nem történt eddig kísérlet Zrínyi politikai elveinek a magyar talajból fakadó szerves kifejlődésének magyarázatára. Hogy is szerepeltethették volna a kuruc ideológia egyik megalapozója tanítómestereiként a független Magyarországért küzdő Bethlen Gábor fő Habsburg-párti ellenfeleit? Ám ha a Bethlent szinte imádásig tisztelő Kemény János lapjain megférnek egymás mellett "nagy magyarok"-ként, nekünk sincs jogunk kételkedni rendületlen hazaszeretetükben. Ha különböző párton, különböző államérdekek szolgálatában álltak is, a magyarság fennmaradásáért érzett őszinte aggodalom, a magyar államiság átmentésének vágya mégis összefogta őket. Ez volt az a momentum, melynek alapján Zrínyi szintetizálhatta és kora követelményeihez igazíthatta legelőremutatóbb gondolataikat. Programja középpontjában a hazai erők összefogásával a magyar területek idegen (elsősorban a török) uralom alóli felszabadítása állt. Felismerte, hogy ez a rendkívüli erőfeszítéseket igénylő feladat csak a magyarság regenerálásával, önbizalmának, hitének visszaadásával, reformok keresztülvitelével oldható meg. A maga korában, a gondolkodó élvonalban ez nem számított új felismerésnek. A rendi kormányzat tehetetlenségét tapasztaló Esterházy vezetésével időközben egy egész reformnemzedék nőtt fel. Meg kell tehát ismerkednünk a nádor elképzeléseivel, ha közelebb akarunk kerülni Zrínyi gondolatainak gyökeréhez. Esterházy nádor tervének középpontjában is a törökök kiűzése állt; őket tekintette "természet szerint való ellenség"-nek. Bécstől várt segítséget, bár benne is felvetődött a "két tar között az hajas elfogy" aggodalma. Tudta, hogy "az távol való szomszédokban igen keveset, avagy semmit nem bízhatunk", így először "az mi magunk erejéből való