Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

KÉT ÜNNEPI BESZÉD. MÁRCIUS 15 MEGÜNNEPLÉSE GYULÁN, 1989

Nincs, mert a mostani nem a jövendölések ideje. Csak irracionális, megokolhatatlan remény van, illúziótlan, kételyekkel teli remény, amely mégis éltető, remény, a szabadság eltiporhatatlan reménye. Március 15-e ünnep, a Szabadság ünnepe. Kinek az Ünnepe? A magyar nemzeté. Ezen belül a mindenkori magyar ifjúságé, a mindenkori fiatal magyar demokratáké, de az önmaguk megfogalmazására, érdekeik védelmére képtelen, perspektíva- és lakásnélküliségre, gyermektelenségre vagy egykére, szipózásra és discózásra, szellemi tompaságra ítélt magyar ifjúságé is. Kié az ünnep? A miénk, szabadságvágyóké! Március 15-e összehoz, összeterel, de ugyanakkor el is választ bennünket. Mert nem ünnepe annak, akinek tegnap nem volt az! Aki nemzeti színű zászló helyett vöröset, kokárda helyett gumibotot lobogtatott március 15-én. Nem ünnepe annak a hatalomnak, amelyik 1948-tól elvette e nemzettől jelképeivel és ünnepeivel együtt szabadságát és méltóságát is. Nem ünnepe a hatalomnak, amelyik 1973-tól rendszertelenül és következetlenül ugyan, de meg-megverette szabadon és méltó módon ünnepelni vágyó ifjait, vagy csak eltűrte, hogy a nép hatalmának és rendjének őrei embertelen ösztöneiket velük szemben, március 15-én éljék ki. Nem ünnepe e hatalom különféle társadalmi szervezetekben ülő hű képviselőinek, s azoknak az ifjúsági vezetőknek sem, akik évtizedeken keresztül ellenvetés nélkül kiszolgálták ezt a hatalmat, megtévesztették, félrevezették a magyar ifjúság jó részét, asszisztáltak mai perspektívátlanságának, szellemi és egzisztenciális leépülésének kialakulásához. S végül nem ünnepe azoknak, akik bár tudtak róluk, de tegnap még nem gondoltak a határainkon kívül ilyenkor titokban és sírva ünneplő magyarokkal. Miért vagyunk most itt mégis mindannyian?... Miért ünnepel a gyulai MDF, az országos elnökség álláspontjával ellentétesen, közösen olyan szervezetekkel, amelyek felelőssége az elkövetett hibákért és bűnökért vitathatatlan? Mondhatnám, hogy azért, mert szerintünk ez az egyetlen ünnepünk, amelyen felekezetre és pártállásra való tekintet nélkül minden őszintén ünnepelni vágyó magyar ember részt vehet. Vagy mondhatnám, azért, mert mi bízunk az.ember fejlődőképességében, javíthatóságában, megtisztulásában, s abban, hogy a töobség nem a széljárásoktól függően fordítgatja köpönyegét. Vagy mondhatnám azt is, azért, mert mi hisszük, hogy a bűnösök egy része jószándékú áldozat. S végül mondhatnám, hogy azért, mert a Magyar Demokrata Fórumnak nem célja a politikai válság mélyíté-