Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK
SÍK SÁNDOR (1889-1963) Piarista szerzetes. Kitűnő magyarságú költő, verseiben a vallásos odaadás mellett mély humanizmus, emberség, szeretet, patriotizmus kap teret. A katolikus líra modernizálója. Diákjai számára felejthetetlen hatású pedagógus. A váci, majd pesti pioristáknál tanít, később a szegedi egyetem tanára (1929-1944). Tanítványa volt Szerb Antal, Radnóti Miklós is. A Szegedi Fiatalok patrónusa, elindítója. A falukutató mozgalom egyik fő sugalmazója. A magyar egyetemi életben Ady, Németh László, Illyés Gyula és mások első méltatója. A magyarországi cserkészet egyik alapítója, magyar szellemiségének meghatározója; a cserkészinduló szerzője. 1945: akadémikus, 1948: Kossuth-díjas. Mint tudós, kiemelkedő monográfiák szerzője (Zrínyi Miklós, Pázmány Péter). 1945-46: Szentgyörgyi Albert mellett az Országos Közművelési Tanács alelnöke; döntő szerepe volt a 8 osztályos általános iskola és a tankönyvkiadás megszervezésében. 1946-tól elhúzódik a közélettől, a Vigília szerkesztője és lelkész haláláig. Hitszónokként is emlékezetes és nagyhatású volt. Mint műfordító is a legjelesebbek közé tartozott (Zsoltárok könyve, Himnuszok könyve). Ajánlott irodalom: Sík Sándor emlékezete (szerk. Bihari József), Szentendre, 1989. Sík Sándor - Összegyűjtött versei. Bp. 1976. Az alábbiakban megemlékezésképpen közöljük Radnóti Miklós Köszöntőjét és Sík Sándor néhány versét: RADNÓTI MIKLÓS: KÖSZÖNTŐ EGY SÍK SÁNDOR-ÜNNEPÉLY PROLÓGUSA Ötven év? kit ünnepeltek, annak nincs kora. A költő hangja száll, visszhangja támad s hallható a néma s mégis harsogó időben.