Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

200 éves lexikoncikk Békés megyéről az 1780-as évekből

nak és vallásfelekezetnek együtt kellett maradnia és a számára rendelt helyeken letelepednie. Igen kevés helységben esett kevere­dés, és ez az előrelátás eredményezte, hogy kevés esztendők alatt 15, majd egészen új helység népesült be szinte hihetetlen mértékben. Ott, hol azelőtt 50—60 esztendővel valami koszos gulyáskunyhó, törökfürdő, örmények majorja vagy úgynevezett szállása állott, ott mostanság 500, 600, 800, sőt 1000 házból álló falvak vannak, melyek 5—6000 vagy akár 8000 lakossal is bővelkednek. Eszerint ezeken a Harucker-jószágokon jelenleg 60—70 000 lélek él jólét­ben, ott ahol azelőtt alig egynéhány ezer tengethette keservesen életét. A főbb helységek: Csaba, amely 1715-ben létesült Gyula közelében. Szarvas és Berény 1725-ben épült fel. Az utóbbi helység mellett találhatjuk az úgynevezett terra Virginiát [szüzföld], amely fekete színű. Orosháza 1744-ben keletkezett és Komlós, amely Szarvastól úgy 3,5 mérföldre fekszik déli irányban, Szegedtől pedig hasonló távolságra északra, 1746-ban. Az utóbbi helység nagyságára már abból is következtetni lehet, hogy ugyanitt 10 000 szarvasmarhát tartanak. E helység mellett van egy árok, amelyet Les-gödörnek neveznek; az úgynevezett Szárazérben sulymot találunk. [E vízinövényt ehető tüskés termése miatt gyűjtötték, héját cserzőanyagnak is használták.] Ezenkívül 5 malom van itt és egy evangélikus templom. E településeken a házak csinosak és tiszták, vályogtéglából épül­tek, a tetőket nád fedi, a lakószobákat különös építési eljárással készített kemencékkel látják el. Ezeket a következő módon építik. Először fából készítenek egy vázat hozzá, ezt azután a kellő helyen sárral bemázolják és ilyképpen kitapasztják, bepucolják, majd befűtik. A váz elég, a kemence pedig készen áll és használatba vehe­tő. A cselédek bére alacsony, nem több évi 5-6 forintnál, mellékesen azonban földet művelhetnek és tehenet tarthatnak. Az ügyesebbje az évek során 30 darab szarvasmarhát is megtakaríthat magának, és saját háztartása megteremtéséhez nagy előnyt szerez. Egy köböl gabona itt a tizenötszörösét hozza. Mivel a vidék sík, valamint idő és fáradság megtakarítása végett kocsi nélkül, ökrök­kel vontatják a gabonát és a szénaboglyákat a szántóföldekről a csűrökbe. Az úgynevezett zemaky, dzsuky, vagyis a burgonya a köves talajokban van. Kucsmagombát mérőszámra lehet találni errefelé, de itt nem becsülik sokra. Általában a gyermekek szede­getik. Sokhelyütt nő itt derék magasságig a katonafű nevű gyom­növény, amely miatt semmi jó fű nem nőhet fel, ezért hát joggal kelt ki ellene Tessedik „A parasztember Magyarországban" című művében. Ezen a vidéken sok túzok, gödény és egyéb vadmadár időzik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom