Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
vábbiakban is a fogyatkozás nélküli vármegyei szolgálatra, ezért elutasították Stoltz Dávid gyulai zsellér kéményseprő ajánlatát, aki szívesen állt volna a megye alkalmazásába.553 A hamarosan megyei alkalmazásba került Stoltz Dávid kérésére - az általános drágaság és a magistratualis házak gyarapodása miatt - az évi 40 forintból álló kéményseprő fizetést 1807. március 19-én 20 forinttal megemelték.554 1809 decemberében - néhány hónappal Stoltz halála után - Kuhárszki János békési kőműves és kéményseprő ajánlkozott az ottani katonai és tiszti kvártélyok kéményeinek tisztítására, ám a rendek kérését nem teljesítették, mivel már volt conventionatus megyei kéményseprő.555 1838-ban, Siebler Ferdinánd halálát követően özvegye, Schriffert Erzsébet kívánta a kéményseprői teendőket folytatni. Alispáni utasításra meg kellett vizsgálni, „az özvegy körülményei nyújtandnak-é elegendő biztosságot eme vállalatra nézve”.556 A kéményseprő bérét 1810. november 23-án a rendek 100 forintra emelték, mivel teendői a katonai kvártélyok kéményeinek tisztításával lényegesen megsokasodtak.557 1833. december 3-án a rendek továbbra is engedélyezték a kéményseprőt addig megillető szabad forspontot, hogy a fuvarokkal a távolabb eső vármegyei és katonai kvártélyokat megközelíthesse.558 1839-ben a helytartótanács 1813— 1835-ig visszamenőleg kifogásolta a kéményseprőnek fizetett 60 forint bért.559 1840-ben a kéményseprőt hanyagságon érték a börtönnél támadt tűzeset kivizsgálásakor, ezért tömlöcbe zárták és a vármegyei törvényszék elé idézték.560 Kertész (pro cultura horti mororum, vármegye eprese, epreskertész) Az epreskertész szakmai rátermettségét több év vincellérségben eltöltött szakmai gyakorlattal igazolhatta, hasznos volt, ha értett a fák ültetéséhez, neveléséhez, szemzéséhez, oltásához.561 A rendek 1796 nyarán kérvényezték az epreskertésznek járó 15 forint évi bér 50 forintra való felemelését.562 A főadószedő 1797-ben fogadta fel Prun Mihályt vármegyei kertésznek a gyulai epreskertbe, ahol február 1-jén állt munkába 50 forint évi fizetés mellett. A főadószedő indokoltnak találta a csekélyke összeget 3 öl tűzifával kiegészíteni.563 Az epreskert felszereltségéhez 1839-ben két-két kapát és ásót vásároltak.564 ■ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVET A diétára küldött megyei követek a tisztikar prominens tagjaiból, gyakran a mindenkori főjegyzők és alispánok közül kerültek ki. 1808-ban a főispán javaslatot tett az ország- gyűlésre küldendő követek személyét illetőleg, de a vármegyei közgyűlés leszögezte, hogy „a törvény világos értelme is, mely szerint az országgyűlésére küldendő követek a megye rendei által szoktak választatni”. (Végül a jelenlévők Csupor László és szentgyörgyi Horváth János, a főispán által javasolt két személy mellett döntöttek.)565 A követek pozsonyi működését a rendek változó összegű napidíjjal honorálták. 1715553 Kgy. jkv. 1408/1802. 554 Kgy. jkv. 362/1807. 555 Kgy. jkv. 1112/1809. 556 BML1V. A.4. a. 539/1838. 557 Kgy. jkv. 1091/1810. 558 Kgy. jkv. 2128/1833. 559 Kgy. jkv. 585/1839. 560 BML IV. A. 4. a. 222/1840, 228/1840; BML IV. A. 10. c. 36/1840. 561 BMLIV. A. 4. c. 276/1839. 562 Kgy. jkv. 566/1796. 563 Kgy. jkv. 358/1797, 663/1797, 718/1797. 564 BML IV. A. 4. a. 269/1839, 265/1841. 565 Jkv. fog. 977/1808. 87
