Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
ben a diétái követ 2 rajnai forint diurnumban részesült.566 1790-ben a két követ fejenként hat forint napidíjat kapott. Ebben az évben az országgyűlési költségeket a főispán felajánlásának köszönhetően a főispáni fizetésből finanszírozták.567 Az 1805-ben megválasztott követek 9 forint napidíjat élveztek, a kancellistájuk nem vármegyei alkalmazott, hanem báró Wenckheim József titkára lett.568 Az 1807. évi országgyűlésre küldött követek számára 9 forint diurnumot állapítottak meg a rendek. Két írnokot és katonákat is vehettek maguk mellé.569 ■ TÁBLABÍRÓ A táblabírákat szinte kizárólag a főispán nevezte ki, de a rendek által történt megválasztásukra is volt példa.570 Szem előtt tartották, hogy a világi és egyházi rendű táblabírák aránya - főként a vegyes küldöttségekben - megfelelő legyen. Éppen ezért az 1826-ban nagyváradi kanonokká kinevezett és a vármegyéből elköltözött Kricsfalusy Ferenc helyére Erdélyi József csabai plébánost nevezte ki a főispán táblabírónak.571 A jegyző jelentéséből kitűnt, hogy 1816 őszén a kijelölt időpontban a polgári pereket ítélő törvényszéket nem lehetett tartani, mivel a bírák elegendő számmal nem voltak jelen. A rendek az esetből okulva 1816. október 1-jén úgy határoztak, hogy a táblabírákat minden esetben a közgyűlésen fogják kinevezni, és a szolgabírák által meghívni a sedriára. A jegyzőnek kellett nyilvántartania, hogy a kinevezett táblabírák közül melyik perben ki jelent meg és ki nem.572 Az 1715-1848 közötti - a kutatások jelenlegi állása szerint ismert — összesen 833 Békés vármegyei táblabíró döntő többsége elismerő gesztusként kapta egy-egy tisztújítás vagy főispáni beiktatás alkalmával a Békés megyei táblabírói címet. A tényleges bírósági és különféle bizottsági munkában szinte kizárólag a tisztikar táblabíróvá is kinevezett tagjaira és a helyben lakó uradalmi alkalmazottakra lehetett számítani. A törvényszékre meghívott táblabírák napidíjat kaptak.573 1716-ban a sedriára rendelt táblabírák 2 forint diurnumban részesültek.574 Molnár János táblabíró 1828-ban napidíj nélkül vállalta a vármegyei polgári pereket ítélő törvényszéken való megjelenést.575 Gr. Dessewffy Emil (1814-1866) 1839-ben a táblabíróság devalvációját fejtegette a Békés megyei első alispánnak: „nagy mértékben látszik az közelíteni az esküdtszékhez /:jures:/, mely a legtapasztaltabb jogtudósok és országos férfiak véleménye szerint, alkotmányos országban lényeges feltétele a jutalmas, gyors és jó igazságszolgáltatásnak. Habár hazánkban, a mindent lassanként elkoptató üdő befolyásától menten, ezen szerkezet sem maradhatott, főképp amennyiben ezen hivatalt, kivált a legközelebbi korban, főispányi kény és fonákul alkalmazott bőkezűség gyakran meggondolatlanul kezdvén osztogattatni, azt eredeti tisztaságából és becséből mintegy kivetkeztetni látszattak, megvan mindamellett is még ezen szerkezetben a kor és valódi szükség szerinti kifejlődhetés, és így majdani üdvös gyümölcsözhetés csírája.”576 566 Kgy. jkv. sz. n./1715. szept. 5. 567 A követjelentés tanúsága szerint az összes kiadás 4232 forint 44 krajcárra rúgott. Az 1792. évi diéta 49 napjára 6 forint 40 krajcár napidíjjal számolva 653 forint 20 krajcárt, egyéb költségek fejében 85 forint 23 krajcárt fizettek ki a rendek Angyal József és Domokos Lőrinc követeknek. [Haan], 1884. 115-117. p.; jkv. fog. 1068/1790, 463/1791. 568 Kgy. jkv. 971/1805. 569 Kgy. jkv. 193/1807. 570 1797-ben a főispán Kornis Sándort és Cseh Lászlót kívánta Békés vármegye táblabírájává kinevezni. A rendek örömmel fogadták az előterjesztést, és 1797. máj. 1-jén egyenlő akarattal táblabírává kiáltották ki őket. A főispán előterjesztésére a rendek nevezték ki táblabíróvá 1792-ben Zlinszky Mátyást, 1803-ban Vietoris Jánost. Kgy. jkv. sz. n./1792. ápr. 24., 749/1803. 571 Kgy. jkv. 276/1826. 572 Kgy. jkv. 1275/1816. 573 BML IV. A. 4. c. 233/1837; kgy. jkv. 794/1837. 574 Kgy. jkv. sz. n./1716. jan. 14., sz. n./1716. márc. 16. 575 Kgy. jkv. 289/1828. 576 BML IV. A. 4. c. 365/1839. 88
