Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
bírni, a kártékony és gonosztévők miképpi állapotokra nézve’!474 Az elbocsátott vagy állásától megvált persecutort nem egykönnyen fogadta be újból környezete.475 Tiszti hajdú (hajdo magistratualium) 1790-ben a helytartótanács nem engedélyezte (28657/1790. december 17.) a Békés megyei ügyész számára hajdú félfogadását.476 1801-ben ellenben rögzítették (12280/1801. június 16.), hogy a megyéjükben nem lakó főispánok egy vármegyei katonát tarthatnak maguk mellett.477 Placsintár György esküdt 1792-ben egy csendőrt vagy pandúrt kért maga mellé rendelni, mivel állomáshelyén, Kétegyházán a gonosztevők igen elszaporodtak.478 A hivatalból eljáró esküdteknek gyakran lett volna szükségük maguk mellett segítségre, anélkül csak üggyel-bajjal végezhették dolgukat, gyakran veszélyben forogtak, s mivel kvártélyuk általában a helységek végén, a többi háztól elkülönülve állt, gyakori távollétükben otthonuk és cselédjeik sem voltak biztonságban. 1807-1808-ban a rendek kétszer is hajdút kívántak állandósítani - a szomszédos és több más vármegye példájára hivatkozva - a négy esküdt mellé. 1811-ben az esküdteken kívül a másodadószedő számára is hajdút igényeltek. A 31742/1811. december 23-i helytartótanácsi rendelet jóváhagyta a másodadószedő mellé tiszti hajdú felvételét, az esküdtek mellé azonban nem. Az új hajdú fizetését 1812. február 1-jétől folyósították.479 A csabai magazinalis hajdú bérét 1782-ben 100 forintról 60-ra mérsékelték.480 A rendek 1804. április 23-án a két vármegyei raktári biztos számára engedélyezték, hogy 16 krajcár 2% dénár napidíj fizetségért egy-egy személyt fogadjanak fel maguk mellé. Beliczey József már ezt megelőzőleg is tartott maga mellett segítségül egy embert, akit a saját járandóságából fizetett. A magazinalis hajdú alkalmazását a helytartótanács 1805. március 19-én kiadott 6612. sz. rendelete is helybenhagyta, mindaddig, amíg katonaság tartózkodik a vármegye területén. A két hajdúnak egyenként évi 100 forint fizetést állapítottak meg. A rendek 1806. február 7-én ismét úgy határoztak, az élettárházi biztosok egy-egy magazinalis hajdút fogadhatnak meg.481 1792-ben az országgyűlési követek oldalán két megyei katona szolgált, akik napidíjukat a követektől kapták.482 1802-ben az országgyűlési követek mellé ismét két katonát rendeltek 40-40 krajcár napidíjjal. Az 1807. évi országgyűlésre megválasztott követek 1 forint napidíjjal vehettek maguk mellé vármegyei katonákat.483 1827-ben Müller Mihály levélhordó katona és Steigerwald János tömlöchajdú szolgált a követek mellett.484 A rendek 1816-ban indokoltnak látták a földmérő mellé is hajdú félfogadását (azonban hivatalos helytartótanácsi engedéllyel még 1846-ban /!/ sem rendelkeztek).485 A vármegyei esküdtek és a számvevő 1819-ben tiszti hajdút kértek maguk mellé rendelni. A rendek a számvevőnek 1821-ben tiszti hajdú tartására adtak engedélyt. A négy rendes esküdt és a számvevő mellé 1822 nyarán is hajdú rendszeresítését sürgette a közgyűlés. 1825-ben 474 BML IV. A. 4. c. 922/1841. 475 Az öt éven át szolgált Szűcs Illés persecutor is erről panaszkodott: „a pásztori szolgálatot kívánván nyugalomra szenderült életem fenntartásának eszközéül választani, azonban persecutori szolgálatom ideje alatt a pásztorembereket magam ellen haragra gerjesztvén, most társam nem léte esetében, pásztori szolgálatra fel nem vétetődtem.” BML IV. A. 4. c. 282/1838. 476 Jkv. fog. 1583/1790, 73/1791. 477 Kgy. jkv. 789/1801; kgy. ir. 789/1801. 478 Kgy. jkv. 913/1792. 479 Kgy. jkv. 365/1808, 697/1811, 108/1812. 480 Jkv. fog. 341-454/1782. 481 Kgy. jkv. 408/1804, 1082/1804, 242/1805, 97/1806. 482 Kgy. jkv. 911/1792, 794/1794. 483 Kgy. jkv. 193/1807; jkv. fog. 117/1802. 484 Kgy. jkv. 1897-1898/1827. 485 Kgy. jkv. 1510/1816, 64/1847. 79
